Cegléd

A város nevezetes történelmi események színhelye volt.

Cegléd figyelemre méltó műemléke a kéttornyú, késő klasszicista stílusú, Hild József tervei alapján épült református templom. A város főterén áll a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt, klasszicista stílusú római katolikus templom, melynek tornyán tűzjelző erkély fut körbe. A karcsú tornyú evangélikus templom a neogótikus stílus képviseli. 
A város múltját, nevezetes eseményeit, helytörténeti emlékeit is bemutatja a Kossuth Múzeum, de kiemelkedően gazdag az itteni Kossuth-gyűjtemény. Olyan különlegességek is találhatók a városban, mint a dobmúzeum, a sport- és az iskolatörténeti gyűjtemény, valamint a vadászati múzeum.

Múltidéző

Cegléd neve feltehetően egy fűzfafajta, a cigle, cegle szóból ered. Oklevél először 1290-ben említi. 1364-től mezőváros, 1368-tól a klarissza apácák birtoka.

Az 1500-as évek elején az apácák tiszttartója és a ceglédiek között viszály keletkezett a túlzott adóztatás miatt. Ennek következményeként Mészáros Lőrinc pap vezetésével - a korabeli feljegyzések szerint - közel kétezer ceglédi csatlakozott Dózsa parasztseregéhez. 1514-ben a város piacán (a mai Kossuth téren) mondta el Dózsa György híres beszédét, ami után a parasztok uraik ellen fordultak.

A település 1526-1685 között török uralom alatt állt. A várost a XVI. század vége felé a törökkel szövetséges tatárok elpusztították, lakatlanná vált. A néhány év múlva visszatérő lakosok újjáépítették a várost.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a település többször gazdát cserélt. Folyamatos fejlődésének első jelentős eseménye volt a Pest-Szolnok közötti vasútvonal megépítése, 1847-ben.

Az 1848/49-es szabadságharc alatt sok ezer ceglédi állt Kossuth zászlaja alá, aki 1848. szeptember 24-én mondta el híres ceglédi toborzó beszédét. Cegléd azóta is ápolja a Kossuth-kultuszt.

A város újabb kori történetéhez tartozik, hogy 1946. január 15-én a földosztással elégedetlen ceglédiek szervezték a fővárosban az országos hírűvé lett "Földet vissza nem adunk!" tiltakozó megmozdulást.