Cigánd

A 37-es és a 4-es utat a szlovák határ közelében futó, Sátoraljaújhely-Sárospatak és Tuzsér közötti útról Pácin után letérve érhetjük el a települést. A Tisza hídján át könnyen idejuthatunk Kisvárda felől is.Az első írott emlék egy 1222-es, Zemplén várából való adománylevélben található. Itt említik a Chygan nevű várjobbágyot, aki a Bodrogközben...

A 37-es és a 4-es utat a szlovák határ közelében futó, Sátoraljaújhely-Sárospatak és Tuzsér közötti útról Pácin után letérve érhetjük el a települést. A Tisza hídján át könnyen idejuthatunk Kisvárda felől is.

Az első írott emlék egy 1222-es, Zemplén várából való adománylevélben található. Itt említik a Chygan nevű várjobbágyot, aki a Bodrogközben kapott birtokot. Egy későbbi okirat 1329-ben Scygani István nemest említi, akinek kiterjedt birtokai voltak Zemplénben és Szabolcsban. Feltehetően innen származik a falu neve. Későbbi földesurai Herceg Ferenc, Alaghy Ferenc, Melith Pál, Bakos János, Vécsei Sándor, Rákóczi Zsigmond és a Sennyeiek voltak.

Az oklevelek 1443-ban Szabolcs vármegyei, 1450-ben, illetve 1457-ben Zemplén vármegyei, majd 1471-ben ismét szabolcsi településként említették Cigándot, csak 1488-tól tekinthető a falu véglegesen Zemplén vármegyéhez tartozónak. Ennek oka feltehetően a megyehatárként is szolgáló szabályozatlan Tisza volt, mely az idők folyamán hol jobbról, hol balról kerülte Cigándot. Maga a folyómeder kettévágta a települést, az 1589-i összeírás még Kiscigánd és Nagycigándként említi. A Tisza mederváltoztatása, majd szabályozása után a két település összeépült, és 1923-ban hivatalosan is egyesült.

Az idelátogató vendégeknek érdekes programot jelent a híres "Cigándi lakodalmas", melyet hagyományos lakodalmi ceremónia-vacsorával kötöttek egybe. E programra előzetes egyeztetés a 47/534-012-es számon, a Művelődési Házban lehetséges.