Császártöltés

A település megközelíthető közúton: Kecel felől az 54-es úton Kiscsala után. A falut az egykori Duna-ártér szélén magas löszpart zárja, ez a parti fecskék kedvelt fészkelő helye. Földrajzilag tehát igen érdekes a település fekvése, mert a síkvidékből hirtelen kiemelkedő löszdombokon terül el. Ez a telecskei löszhalmok nyúlványa, a bajai-keceli magas löszpart....

A település megközelíthető közúton: Kecel felől az 54-es úton Kiscsala után.

A falut az egykori Duna-ártér szélén magas löszpart zárja, ez a parti fecskék kedvelt fészkelő helye. Földrajzilag tehát igen érdekes a település fekvése, mert a síkvidékből hirtelen kiemelkedő löszdombokon terül el. Ez a telecskei löszhalmok nyúlványa, a bajai-keceli magas löszpart. Legmagasabb pontja a 143 méter magas Boszorkány-hegy.

Császártöltés 1744-től számítja létezését, akkor érkeztek ide az ősök Németországból, az Ulmtól délnyugatra fekvő Oberschwabenből.
A község képét korábban meghatározó parasztbarokk stílusú házak mára már eltűntek, de főutcáján még látható néhány a régi nagygazdaházak közül.
Császártöltésen régi hagyományai vannak a szőlő- és borkultúrának. A löszfalba vájt több száz pince, amelyek sorokba rendeződve övezik a települést, népi építészetünk ritkaságai közé tartoznak. A Hajós-Vaskúti Borvidéknek ezen a részén, amely az egész terület 30 százalékát jelenti, a napsütéses órák száma évente 2050 felett van.

Több száz embert vonz a hagyományosan augusztus második hétvégéjén tartott falunap és vásár, valamint a szüreti fesztivál és a búcsú októberben, Simon-Júdás ünnepén. Ezeken a rendezvényeken mindig nagy sikerrel szerepel a német nemzetiségi hagyományőrző tánccsoport is.