Csatka

A település gyógyító erejűnek hitt forrásához - a Szentkúthoz - épített, Boldog Szűz Mária tiszteletére felszentelt kápolna nevezetes búcsújáróhely.

A település nevét 1326-ban említették először írott források, az itten pálos kolostort 1357-ben alapították. A törökdúlás után 1630-ban tértek vissza a pálosok, és virágzó gazdaságuk fennállt egészen II. József feloszlató rendeletéig. Csatka, amelynek tulajdonosa a XIX. század közepétől a Liechtenstein hercegi család volt, 1950-ben került Veszprém megyéből Komárom megyébe: először Ácstesszérhez, majd Kisbérhez tartozott. Önállóságát 1898-ban nyerte vissza.

Gyógyító erejűnek hitt forrásához - a Szentkúthoz - számos legenda fűződik. A kúthoz épített erdei kápolna 1863 óta áll, ekkortól hivatalos búcsújáró hely. Az utóbbi évtizedekben elsősorban a cigányság látogatja, nekik külön cigány nyelvű misét is celebrálnak. Érdekesség, hogy a búcsú alkalmából "leányvásárt" is tartanak, a szülők itt választják ki fiuk jövendőbelijét.

A település megközelíthető közúton: az M1-es autópályán vagy a 7-es úton Székesfehérvárig, onnan északnyugati irányban a 81-es úton Bakonysárkányig, majd délnyugati irányban Ácsteszérre, onnan tovább 4 kilométer Vadaspusztán keresztül.