Cserháthaláp

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a Salgótarján felé vezető 21. számú útra, arról pedig Pásztó előtt kell nyugat felé, a balassagyarmati útra fordulni. Cserháthaláp Árpád-kori település, de a korai történetére vonatkozó adatok hiányosak. Az azonban tény, hogy a XIII-XIV. században a Halápi család volt a földesura....

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a Salgótarján felé vezető 21. számú útra, arról pedig Pásztó előtt kell nyugat felé, a balassagyarmati útra fordulni.

Cserháthaláp Árpád-kori település, de a korai történetére vonatkozó adatok hiányosak. Az azonban tény, hogy a XIII-XIV. században a Halápi család volt a földesura. Birtokosának nevét említették 1416-ban is: Halápi János Boszniában esett a török fogságába. Akkor már régebbtől raboskodott; a magyar nemesek Pécsett országos tanácskozást tartottak a foglyok kiváltásáról. A rabokért összesen 65 ezer forintot követelt a török. Halápi János azonban nem tért haza, a család kihalt. A falu földesura 1542-ben Marczaly Zsigmond volt. Haláp a török időkben elnéptelenedett, de az 1715-ös vármegyei összeírásban már 15 adóköteles háztartással említették. Korábban két község állt itt: az Ördög-oldal nevű domb alatt Nagyhaláp, Terény felé, a lapályon pedig Kishaláp terült el. A két falut 1905-ben egyesítették.