Csernely

A 26-os és a 25-ös útról is el lehet érni az Ózdtól délre fekvő települést. Legrégibb okleveles említése 1236-ból származik, Cherne alakban írták le nevét mint a honti vár tartozékát. Nevét vagy a szláv cserna (fekete) szóból vagy a magyar csermely szóból eredeztetik....

A 26-os és a 25-ös útról is el lehet érni az Ózdtól délre fekvő települést.

Legrégibb okleveles említése 1236-ból származik, Cherne alakban írták le nevét mint a honti vár tartozékát. Nevét vagy a szláv cserna (fekete) szóból vagy a magyar csermely szóból eredeztetik.

A Bükk hegység legnyugatibb lejtőin fekvő települést II. András Detre ispán apjának adományozta. A család a faluról Cserneynek nevezte magát, és a birtokot több évszázadon át megtartották. A XIV. században már önálló egyházzal rendelkezett, a XVI. század második felétől pedig kiváló bortermő helyként volt ismert. Híressé vált a XVIII. században az akkor felfedezett savanyú vizéről is, a forrásvíznek azonban a bányaművelés során nyoma veszett.

1770-től a Sturmann családé lett a község. A család tagja, Sturman Márton volt az ózdi vasgyár megalapítója. A szájhagyomány szerint Vidróczki Márton, a híres betyár, többször is megfordult a bükki faluban, ennek emlékét földrajzi hely (Betyárkút) és a szájhagyomány őrzi.