Déri Múzeum, Debrecen

Debrecen múltját, Munkácsy Mihály festőművész alkotásait, a táj növény- és állatvilágát, Debrecen és a megye népművészeti emlékeit mutatják be a múzeum kiállításai.

A múzeum és azon belül a képzőművészeti gyűjtemény legnagyobb vonzereje Munkácsy Mihály "trilógiájá"-nak együtt látható festményei: a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce homo.

A Déri Múzeum állandó kiállításai: Debrecen története a XIII. századtól 1945-ig; Munkácsy Mihály művészete; a Déri-gyűjtemények (válogatás a gazdag művészeti és iparművészeti, valamint az Európán kívüli anyagból); Tájunk madarai; Ásványok világa; Régészeti kiállítás.

Tárlatvezetéshez előzetes bejelentkezés szükséges.

Tárlatvezetés

A régészeti egység nemcsak Debrecen, de a szűkebb környék emlékanyagát is bemutatja. A harmincegy üvegszekrényben a neolitikumtól kezdve az Árpád-korig tekinthetjük át a föld történetét, közöttük olyan országosan is kiemelkedő leleteket, mint a hajdúsámsoni bronzfegyverek.

A komplex helytörténeti kiállítás első egysége Debrecen és környékének fejlődését mutatja be a XIV. századtól a török megjelenéséig, külön hangsúllyal Debrecen településszerkezeti és térbeli kialakulására, a debreceni uradalom létrejöttére. A hagyományos gazdálkodás és életmód bemutatása szervesen épül be a kiállításba, s annak lényegét a határszerkezet történeti alakulásával magyarázza és mutatja be. A földművelés és állattenyésztés mellett itt láthatók a jellegzetes debreceni kismesterségek eszközei és termékei is. Különösen látványos a debreceni cívisház enteriőrszerű bemutatása.

A helytörténeti kiállítás második egysége a XVI. és XVII. századi anyagi kultúrát vonultatja fel, megvilágítva a gazdaság helyzetét, a város népességének alakulását. A XVI-XVIII. századi egységnél legjelentősebb az ipari, kereskedelmi fejlődés bemutatása. Különösen szép tárgyak illusztrálják a céhes ipart - ilyen például a szappanoscéh aranyozott ezüstpohara 1736-ból.

A negyedik egység Debrecen település- és építéstörténeti fejlődését, és a városi önkormányzat alakulását ismerteti. Jelentős emlék a város első kőcímere 1560-ból, a gyönyörű, reneszánsz stílusú faragott karosszék 1694-ből, a városi titkos levéltár ládája 1633-ból. Értékesek és sajátosan debreceni jellegűek az ún. Dobozi-temetőből előkerült ékszerek, ruhadíszek, viseleti darabok.

Külön teremben találjuk az 1772-ben alapított, az Arany egyszarvúhoz címzett patika berendezését és felszerelési tárgyait. A berendezés festményeinek felbecsülhetetlen művészettörténeti értéke van. Kiemelkedő látványosság a reformkori polgári enteriőr, s az 1848-49-es szabadságharc emlékanyaga. Különleges darab a debreceni nemzetőrség zászlaja. A kiegyezés utáni résznél figyelemre méltó Thaly Kálmán emlékanyaga, íróasztala.

Kiemelkedő az egyiptomi, de figyelemre méltó a görög, római és az etruszk anyag is. Déri Frigyes ázsiai gyűjteménye, a kínai, a japán és az indiai műtárgyak sajátos világa felejthetetlen élmény. Különösen látványos a kiállított fegyvergyűjtemény, nemcsak a távolkeleti, hanem az európai és a magyar fegyverek is.

Az adományozó jóvoltából országosan is jelentős a kiállítás numizmatikai kollekciója, metszetgyűjteménye és képtára - a festmények méltán reprezentálják a magyar történeti festészet legjavát. Déri Frigyes testvére, Déri György ezredes 1938-ban a városnak adományozta egyedülálló néprajzi gyűjteményét, amely a Kárpát-medence népművészetét öleli fel.

Kis múzeumtörténet

Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő kezdeményezésére és adományából 1902-ben alakult meg a Városi Múzeum. Fejlesztésében különösen jelentős szerepet játszott a történész Zoltai Lajos (1861-1939) 1905-29 között, Ecsedi István (1885-1936) etnográfus 1912-től 1929-ig és Sőregi János történész, régész 1936 és 1950 között.

A múzeum életében nagy változást hozott, hogy 1920-ban Déri Frigyes (1852-1924) bécsi selyemgyáros nagy értékű gyűjteményét Debrecen városának ajándékozta. A tetemes kollekció elhelyezésére 1926-28 között épült meg a múzeum neobarokk épülete.

A múzeum természettudományi gyűjteménye több mint 3000 egyedi és közel 20 ezer ún. szekrénykataszterként leltározott tárgyat tartalmaz. A régészeti tár majdnem 56 ezer, a történeti gyűjtemény mintegy 40 ezer, a néprajzi anyag 21 638, a képzőművészeti gyűjtemény hozzávetőleg 10 ezer, az iparművészeti pedig 20 ezer műtárgyból áll.