Dorogháza

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a Salgótarján felé vezető útra, arról pedig Kisterenyénél keletre fordulva érkezünk a dorogházai bekötőúthoz. A Baksa nemzetség tulajdona volt egykor: a család tagjai 1280-ban zempléni és szabolcsi birtokokért cserélték el. Egy 1296-ban kelt oklevél is a Baksákat említette Dorogháza földesuraiként. 1465...

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a Salgótarján felé vezető útra, arról pedig Kisterenyénél keletre fordulva érkezünk a dorogházai bekötőúthoz.

A Baksa nemzetség tulajdona volt egykor: a család tagjai 1280-ban zempléni és szabolcsi birtokokért cserélték el. Egy 1296-ban kelt oklevél is a Baksákat említette Dorogháza földesuraiként. 1465 és 1479 között Sirok várához tartozott, 1479-ben vámszedő hely volt. A törökök 1552-ben elpusztították, de 1553-54-ben már újra is települt; emiatt lakói 1554-re adómentességet kaptak. A török 1555-ben három adóköteles háztartást írt itt össze. 1647-ben a falu adómentességet élvező nemes község volt.

A XIX. század második felében kezdődő környékbeli szénbányászkodás sok dorogházi férfinak adott munkát; ez így volt egészen az 1980-as évek végéig. Ma elsősorban mezőgazdaságból élnek a település lakói.