Dunaegyháza

A település megközelíthető közúton: az 51-es úton Dunavecse és Solt között jobbra egy bekötőúton. A falu határában két részlegesen feltárt és egy feltáratlan avar kori temető bizonyítja, hogy már akkor is lakott hely volt. A Duna túlpartján állt a római Intercisa vára, és minden bizonnyal itt volt a vízi átkelőhely. A...

A település megközelíthető közúton: az 51-es úton Dunavecse és Solt között jobbra egy bekötőúton.

A falu határában két részlegesen feltárt és egy feltáratlan avar kori temető bizonyítja, hogy már akkor is lakott hely volt. A Duna túlpartján állt a római Intercisa vára, és minden bizonnyal itt volt a vízi átkelőhely.
A település neve - középkori templomos helyre utaló - Egiházi alakban egy 1560-ban kelt adománylevélben bukkan fel először. A török hódoltság alatt elnéptelenedett a falu, de a XVIII. század első harmadában újranépesedett evangélikus vallású szlovákokkal. Zömében a felvidéki Nyitra, Árva, Zólyom, Hont vármegyéből érkeztek ide az új telepesek. Már 1715-ben iskolát építettek, sőt az első, nádfedeles evangélikus templom helyett 1775-ben újat építettek - kőből.

A Duna utcában déli irányba haladva könnyen megközelíthető a Solti-Duna, a vadregényes Duna-sziget. Tiszta vizű az itteni szabad strand, a sátorozó turistáknak a sportcsarnokban zuhanyozási lehetőséget biztosítanak