
A kút épülete a XIX. század első felében épült klasszicista stílusban.

A Segítő Szűzanya (Maria Hilf)-szobrát Maria és Harald Brennecke ajándékozta a településnek.

A település jelentős egyházi műemléke a Kálvária-dombon álló műemlékegyüttes.

A késő barokk templomot 1839-ben az egyházközség - jelentős egyházmegyei támogatással - építette újjá, akkor alakult ki az épület mai formája. Az etyeki református gyülekezet első ismert prédikátora Erdélyi (Brassai) Jakab volt 1628-ban.

Etyek őrzi a szőlősgazdák és szőlőhegyek védőszentjéhez, Szent Orbánhoz fűződő szokásokat.

A műterem-látogatás során korongozhatnak is az érdeklődők.

Botpuszta településrészt 1927-ben csatolták Etyekhez.

A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt, eredetileg gótikus templom a XV. században épült, majd 1794-ben részben átalakították. Berendezésének egy része a XVIII. század közepén készült rokokó stílusban.

A II. világháború előtt mintegy 1000 borospince volt itt. Ma kb. 500 működik. Két helyen is védett pincesort alkotnak, ezeket az 1800-as évek közepén alakították ki. Érdekes a Körpincesor, egy mélyedés szélén körben épített pincéivel és kocsibehajtóval, valamint a szintén öreg pincékből álló, L-alakú Kecske-gödör.

A II. világháború után 790 személyt telepítettek ki innen Németországba, akikkel az utóbbi időben szoros kapcsolat alakult ki.