Evangélikus templom, Zalaistvánd

Zalaistvánd nevezetessége műemlék jellegű evangélikus temploma, melyet 1784-ben építettek, és 1899-ben átalakítottak. Oltárképét Barabás Miklós festette 1872-ben.

Az elnéptelenedett falut a török kiűzése (1689) után telepítette be Festetics Pál evangélikus és katolikus családokkal. A XVIII. század elején az ellenreformáció támadásai ellenére - a Festetics családnak köszönhetően - az istvándi evangélikusok megmaradhattak vallásukban. A középkori eredetű, ma is álló Pusztatorony harangját közösen használták a katolikusokkal. Az 1778-as katolikus canonica visitatio során az Istvándon élő 542 lakosból 242 vallotta magát evangélikusnak.

II. József Türelmi Rendeletének (1781) hatására a gyülekezet Rauth János György keszthelyi kőművessel és Lichtenvalder János áccsal 1784-ben templomot építtetett. A telket hozzá a község tudománykedvelő, irodalompártoló, nagy műveltségű földesura, Festetics György gróf adományozta. 1819-ben az oratóriumhoz kőtornyot építettek, és ezzel az épület külső formájában is templommá vált. 1824-től orgona is van a templomban.

Az 1899. évben megnagyobbították a templomot, a torony falát 1 méterrel megemelték, a templombelsőt felújították, új karzatot, új padokat és sekrestyét készíttettek. A régi orgona helyett a pécsi Angster cégétől újat vásároltak. A gyülekezet fennállásának 150. évfordulóján, 1934-ben állították fel az új, klasszicizáló oszlopokkal díszített szószékoltárt.

A templom különleges értéke a Barabás Miklós által 1872-ben festett "Krisztus a kereszten" oltárkép.