Fertőrákos

Nyaranként az egykori kőfejtőben tartott koncertek, operaelőadások miatt keresik fel sokan a települést, de figyelmet érdemelnek az itteni műemlékek is. Fertőrákos magyar és német neve, Kroisbach is utal a falut átszelő, Rákos-patakra, melynek vizében rengeteg a rák.

A település központja: a Fertőt körülvevő nádas és a dombok között vezető út, és a patak kereszteződésénél alakult ki. 

Az ókorban kultikus hely volt, a középkorban gazdag mezőváros: erős kőfalak és kapuk védelmében. Középkori dokumentumokból kitűnik, hogy Fertőrákos a térség több településétől eltérően nem Sopron város, hanem a győri püspök birtokában volt. Ez gyakori harcokat eredményezett a falu birtoklásáért, de a püspökök gondot viseltek a falura. A II. világháború után a falu német lakosságának zömét kitelepítették. A hajdan virágzó település nehéz helyzetbe került. A "vasfüggöny" miatt ide nem települt ipar, és a fejlődés elkerülte Fertőrákost. Így megmaradt a település középkori szerkezete és egységes építészete.

A település megközelíthető közúton: az M1-es autópályáról Győr után a 85-ös, majd a 84-es számú főúton haladva folytatva, majd Kópházánál észak felé fordulva érhető el.

Autós túraötlet a környéken (PDF-file)