Földi János Könyvtár, Emlékház, Hajdúhadházi Galéria

Könyvtár A könyvtár működését a város önkormányzata biztosítja. A jelenlegi könyvtár elődje az 1930-ban létesült népkönyvtár volt, az állandó könyvtárat 1951-ben nyitották meg a művelődési házban. 1963-tól 1973-ig a tanács épülete adott helyet a könyvállománynak, majd 1973-ban a takarékszövetkezettel közös épületben működött 2005 nyaráig. Jelenleg a földi János Emlékház földszintjén várja...

Könyvtár

A könyvtár működését a város önkormányzata biztosítja. A jelenlegi könyvtár elődje az 1930-ban létesült népkönyvtár volt, az állandó könyvtárat 1951-ben nyitották meg a művelődési házban. 1963-tól 1973-ig a tanács épülete adott helyet a könyvállománynak, majd 1973-ban a takarékszövetkezettel közös épületben működött 2005 nyaráig. Jelenleg a földi János Emlékház földszintjén várja az érdeklődőket.Gyűjteménye közel 29 ezer darab dokumentum (könyv, folyóirat, CD, videokazetta, hanglemez, DVD).

Szolgáltatásaik:

- eMagyarország Pontként közösségi Internet hozzáférés
Európai Uniós Alpontként, EU szakkönyvekhez, adatbázisok elérhetősége
- Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. Által kialakított pályázati módszertani portál elérése
- Technikai eszközeink segítségével scannelés, faxolás, spirálozás, nyomtatás
- Könyvtárközi kölcsönzés

 
Emlékház

Az emlékház emeletén állandó kiállítás várja a látogatókat, akik megismerhetik a híres hadházi személyeket. Az első kis teremben Földi János életét mutatjuk be. Az emlékház impozáns épülete azon a telken épült fel, amelyen egykor Földi János szerény lakóháza állt. Földi a Hajdúkerület orvosa volt. Orvosi tevékenysége mellett állandó kapcsolatban volt kora kulturális életének meghatározó alakjaival. Kiemelkedő fontosságú munkái születtek a magyar verstan, a magyar nyelvtan és a magyar botanika területén is. Sajnálatos tény, hogy Földi János személyéhez kapcsolható tárgyi emlékek nem maradtak fenn.

 
A második teremben Szilágyi Dániel turkológussal ismerkedhetnek a látogatók. Szilágyi édesapja hadházi lelkész volt. Dániel részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. A forradalom bukása után sok társával együtt Törökországba menekült. Haláláig ott élt. Hamar megtanulta a keleti nyelveket, és gyorsan elismert jogtudós lett Konstantinápolyban. Hatalmas könyv- és kéziratgyűjteményét halála után fia, Szilágyi Béla a Magyar Tudományos Akadémia anyagi segítségével hazahozta. Jelenleg a MTA Könyvtárában, a Keleti Gyűjteményben önálló Szilágyi-gyűjteményben lehet kutatni értékes hagyatékát. Könyveinek jelentős része a Széchenyi Könyvtárban nyert végső elhelyezést.

 
A harmadik terem É. Kiss Sándor tanár, nyelvész, nyelvművelő emléke előtt tiszteleg. É. Kiss Sándor munkáit a szülőföld szeretete hatotta át. Már az egyetemen is, Csűry Bálint professzor irányítása alatt, a hadháziak szókincsével foglalkozott. Később is sorra jelentek meg Hajdúhadházzal foglalkozó munkái. Többek között összegyűjtötte Hadház helyneveit. Nyelvművelő írásaiban a magyar nyelv iránti feltétlen szeretet és aggódás vezette. Az É. Kiss-teremben kialakított kutatósarokban összegyűjtött munkáiban is kutathatnak az érdeklődők.

 
A folyosón Madai Gyula életét személyes tárgyak és írásos dokumentumok segítségével ismerhetik meg a látogatók. Madai hosszú időn át volt Hadház országgyűlési képviselője. Országgyűlési munkája során következetesen képvise3lte az oktatás, a kulturális élet támogatását. Irodalmi munkássága is kiemelkedő, tagja volt a Bokrétának, akadémiai díjjal jutalmazták a Magyar tenger/Az Adrián c. költeményét. Bizáky-ház c. drámáját nagy sikerrel mutatták be Debrecenben és Miskolcon.

 
Egy-egy mondával emlékezünk meg Sillye Ferenc kapitányról és Pély Nagy Gábor hajdúkerületi főkapitányról is. Nagy Sándor írta meg Hajdúhadház történetét, az ő személye is megjelenik a kiállításban.

Az emeleti kiállítótérben kapott helyet egy válogatott anyag a Hortobágyi Művésztelep alkotásaiból és Égerházi László fafaragó műveiből is.

A negyedik terem az időszaki kiállítások tere.