Főszékesegyházi Kincstár, Esztergom

A bazilika emeleti helyiségeiben helyezték el a világhírű kincstár remekeit. Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, ötvös- és textilgyűjteménye világviszonylatban is kiemelkedő.

A mintegy 400 darab ötvösremek és textília legértékesebb darabjai között tartják számon az Árpád-kori eredetű koronázási keresztet (erre tették le az esküt a koronázáskor a magyar királyok), Mátyás király drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszített, színarany kálváriáját, a világ egyik legszebb gótikus kelyheként számon tartott Suki-kelyhet, a bizánci sztaurothékát (csóktáblát), a különböző szarvserlegeket és gótikus miseruhákat.

A kincstárban időszaki kiállításokat is rendeznek.

Séta a kincstárban

A törhetetlen üvegből készült tárlókban ötvösremekek fogadják a látogatót. A legrégebbi műtárgy egy ovális hegyikristály, kálvária-jelenetet véstek bele. Metzben készülhetett, 870 körül. A hegyikristálynak bajelhárító szerepe volt. Lencseként a nap sugarainak összegyűjtésére, tűz gyújtására is használták.

Fontos nemzeti emlék a koronázási eskükereszt a XIII. század közepéről. Aranyfiligrán borítja elöl-hátul, sok rajta a drágakő és az igazgyöngy. Talpazatát a barokk korban át kellett alakítani. A szárak metszéspontjában egykor a szent keresztből volt egy darabka. A koronázáskor használt pásztorbotot, az apostoli keresztet, a csókkeresztet, miseruhát, esküpalástot, olajtartót és kelyhet szintén itt őrzik.

Hazánk nagyon kevés bizánci emléke közül kiemelkedik a szent kereszt ünnepi ikon (sztaurothéka), az úgynevezett csóktábla. A XII. század végén készülhetett rekeszzománc technikával. A kereszt ereklye elveszett belőle, de megmaradt Nagy Konstantin császár és édesanyja, Szent Ilona ábrázolása. Jézus elvezetése, a keresztről való levétel és a sirató angyalok a szenvedést ábrázolják.

Egyedülálló együttest alkotnak a szarvserlegek. Őstulok-szarvat vettek körül ötvös foglalattal és zártak le díszes fedéllel. Eredetileg ünnepi asztalok díszei voltak, a székesegyházban a három szent olaj tartására használták egykor ezeket. A két régebbi 1408-ban került Zsigmond királyhoz a marienburgi német lovagrendi nagymestertől. Zsigmondtól Pálóczi György érsek kapta meg őket. A harmadikat Mátyás király kincseiből szerezte meg Bakócz Tamás érsek.

Szinte kis szárnyasoltárként hatnak a gótikus úrmutatók. Az egyik ugyancsak Mátyás kincsei közül került ki, a másik Garamszentbenedekről származik. A magyarországi középkori ötvösség magas színvonalát mutatják a sodronyzománcos kelyhek. A Suki-kehely a világ egyik legszebb gótikus kelyhe. A Széchy Dénesé és a Pobedény-kehely a díszítőmód elterjedtségét bizonyítják. A filigrános kelyhekhez hasonlók csak Gyöngyösön maradtak meg. A pókháló finomságú aranyháló elkészítése bravúros mesterségbeli tudást és felszereltséget tételez fel.

A Szent Korona után a legértékesebb ékszerkincs hazánkban Mátyás király Kálváriája. Színaranyból van, súlya csaknem 7 kilogramm, 72 centiméter magas. Száznál több gyöngy és több tucat drágakő díszíti. Két műhelyben, két stílusban és két világfelfogásban készült, a felső része a korábbi. Jézus megcsúfoltatását és halálát ábrázolja Máriával és János apostollal és a róla jövendölő prófétákkal, a késő gótikára jellemző felfogásban. Ez Párizsban készült, 1402-ben. Az alsó talprész egy reneszánsz váza, szfinxekkel, delfinekkel, diadalszekerekkel, Mátyás címereivel. Valószínűleg Firenzében készíttette Mátyás király. Corvin Jánostól Bakócz Tamás szerezte meg.

A káptalanok és kolostorok hiteles helyek is voltak. Ennek emlékei a pecsétnyomók, tipáriumok Esztergomból és Garamszentbenedekről. Moháccsal leáldozott az esztergomi érsek gazdagsága, menekülnie kellett Nagyszombatba. A mozgatható kincsek nagy részét sikerült is megmenteni, de a "Szép templom" elpusztult. A számkivetés idején is gyarapodott a kincstár néhány szép barokk kehellyel és úrmutatóval (monstranciával). Pázmány Péter házioltára, miseruhája és mellkeresztje, Szelepcsényi prímás csókkeresztje és úrmutatója a barokk burjánzó gazdagságát képviseli.

A kincstár régi textíliái többségükben az ötvösremekeket felvonultató terem mellett, egy kisebb helyiségben láthatók. A legrégebbi darab az ún. Anjou-kárpit. Egyedülálló sorozata van itt a gótikus, domború hímzésű miseruháknak. A Széchy, a Mátyás király és a Báthory miseruhák tele vannak fantasztikus virágmotívumokkal. A XIX. századiak szövete tiszta arany vagy ezüst. A flamand XVII. századi csipkék nagyon ritkák hazánkban, ezeket miseruhák vagy karingek aljára készítették.

A gyűjtemény történetéről

A kincstárat Simor János (1813-91) bíboros hercegprímás alapította 1886-ban, és gyarapította egész életében. Később anyaga kiegészült a Keresztény Múzeumban lévő Ipolyi Arnold-hagyaték korai liturgikus emlékeivel és a prímások, kanonokok folyamatosan érkező hagyatékával.

Igazán gazdagok az esztergomi érsekek a XIX. században voltak, ekkor épült a mostani bazilika, ekkor teremtették meg fényét, pompáját. A jelenlegi gyűjteményt tizenkilencszer kellett menekíteni. Háborúk, beszolgáltatások apasztották anyagát. Ennek ellenére is a leggazdagabb egyházi kincstár hazánkban.