Fülöp

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan keleti irányban a 48-as úton Nyírábrányig, onnan északi irányban 6 km a Nyírbéltek felé vezető úton. Az egykori középkori falut már 1554-ben, a töröknek hódolt helyek között említik, akárcsak a mai fülöpi határban fekvő, egykor szintén önálló falut, Bánházát is. Fülöp a...

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan keleti irányban a 48-as úton Nyírábrányig, onnan északi irányban 6 km a Nyírbéltek felé vezető úton.

Az egykori középkori falut már 1554-ben, a töröknek hódolt helyek között említik, akárcsak a mai fülöpi határban fekvő, egykor szintén önálló falut, Bánházát is. Fülöp a XVII. században pusztabirtok, ahol részint a vámospércsi hajdúknak, részint vármegyei köznemeseknek volt zálog- vagy birtokrésze. Nyírábrány megalakulásakor (1901) a község része. 1946-tól Nyírábrányból kiválva Bánházapusztával együtt lett önálló község.
Mindhárom felekezetnek van itt temploma. Mind a görög katolikus, mind a római katolikus templom új, az elmúlt évtizedekben épült. A római katolikus templom mellett régi harangláb látható. A reformátusoké tulajdonképpen imaház, egyszerű haranglábbal, 1976-ban avatták fel. Legrégebbi építészeti emléke Bánházán látható, egy 1796-ban épült kápolna.