Füzesabony

Füzesabony könnyen megközelíthető közúton és vasúton is. Budapest felől jöhetünk az M3-as autópályán, vagy a 3-as számú főúton; vasúton a Budapest és Miskolc között közlekedő vonatokkal, és ide érkeznek a vonatok Eger, illetve Debrecen felől is. A város határában több helyen is végeztek régészeti ásatásokat, amelynek eredményeként...

Füzesabony könnyen megközelíthető közúton és vasúton is. Budapest felől jöhetünk az M3-as autópályán, vagy a 3-as számú főúton; vasúton a Budapest és Miskolc között közlekedő vonatokkal, és ide érkeznek a vonatok Eger, illetve Debrecen felől is.

A város határában több helyen is végeztek régészeti ásatásokat, amelynek eredményeként újkőkori, bronzkori és vaskori sírokat találtak. A leleteket ma a Nemzeti Múzeumban őrzik.

A település nevét 1261-ben említették Obon alakban. 1552-ben a törökök elpusztították, de rövidesen újra benépesült. A falu 1945-ig az egri püspökség, illetve az érsekség birtoka volt. Füzesabony külterülete ma Pusztaszikszó és Kisbuda is, amelyek valamikor népes falvak voltak, de 1687-ben elnéptelenedtek, benépesítésük sikertelen maradt.

Füzesabony vasúti gócpontjának kiépítése már 1861-ben megindult. Ekkor kezdődött Hatvan-Füzesabony-Miskolc közötti vasútvonal építése, 1872-ben már Egerbe is lehetett vasúton utazni, 1891-től pedig Debrecenbe is. A vasúti forgalom megindításával jelentős változás következett be a település gazdasági és társadalmi életében. A vasút szinte teljesen kettévágja a mai várost, és a két rész között az aluljárókon kívül csak nagy kerülővel, a város szélén lehet közlekedni.
Füzesabony 1989-től város, Heves megye ötödik legnagyobb települése.