Gáborján

A település megközelíthető közúton: a 4-es útról Püspökladányál rátérünk a 42-es útra, majd Berettyóújfalunál északkeleti irányba fordulunk a Pocsaj felé vezető útra. A település első írásos említése 1217-ből maradt fenn, a Váradi Regestrumban. A XIV. században a falu papja 44 garast fizetett a pápának (ennél többet csak Bihar község fizetett erről...

A település megközelíthető közúton: a 4-es útról Püspökladányál rátérünk a 42-es útra, majd Berettyóújfalunál északkeleti irányba fordulunk a Pocsaj felé vezető útra.

A település első írásos említése 1217-ből maradt fenn, a Váradi Regestrumban. A XIV. században a falu papja 44 garast fizetett a pápának (ennél többet csak Bihar község fizetett erről a vidékről), ami arra utal, hogy Gáborján ekkoriban jelentős település. A XVII. században Gáborján katonatelep volt, lakói a környező várakban szolgáltak. Az 1692. évi összeírás nemes városnak mondja, lakosai a hajdúknál valamivel nagyobb szabadságot élveztek. Később Esterházy-birtok lett a falu, majd a XIX. század második felében Móricz Pál és Leszkay Gyula a legnagyobb birtokos a településen.
Lakóinak száma a bihari települések többségéhez hasonlóan sokáig csökkent. Az 1990-es években ismét emelkedett, de még nem érte el az 1000 főt. Az utóbbi évtizedben új iskolaépülettel, faluházzal gyarapodott a település, és felújították a templomot is.
A XX. század elején "bibliás Gáborjánnak" nevezték a falut, mert itt még a munkába menve is betértek az emberek a templomba.
A község iskolájában tanított Végh Antal író az 1950-es években.