Gemenci Tájegység - Duna-Dráva Nemzeti Park, Szekszárd

Gemenc a Duna-erdőség ősvadon jellegű darabja, legszebb típusa az ártéri erdőknek. Északon a Sió, keleten a Duna, nyugaton a gát, délen a bátai erdőségek határolják a 36 ezer holdas vadrezervátumot.

A védgátak és a Duna közé fogott, erdővel borított hullámtér telis-tele van elhalt vagy mesterséges levágás után keletkezett holt medrekkel, fattyúágakkal, gyűrűkkel, fokokkal, kobolyákkal és tavakkal, amelyek közül talán a legszebb, a legromantikusabb a Veránka-sziget, a Forgó-tó és a Fekete-erdő, de Szomfava, Buvat és Grébec erdőrészei is megragadják az embert.

A kivételes szépségű dunai hullámteret nagyrészt erdő borítja, és még mindig fellelhető rajta a korábbi folyóparti keményfa erdők maradványa. A terület jelentős madárrezervátum. A morotvák, mocsármaradványok, a vízimadarak egész sorának - az ezüstsirálynak, a fekete récének, a fekete gólyának, a barna kányának, a békászó sasnak, a fekete sasnak és a kerecsensólyomnak - nyújtanak kiváló terepet. Nevezetes ragadozó ritkaság a rétisas és a kis héja is. A háborítatlan mocsárerdőkben gémtelepek találhatók, a bakcsó, a szürkegém és a kiskócsag is fészkel itt. Vonulási időben rendszeresen megfigyelhető a nagykócsag, a kanalasgém, a vadrécék és a vadludak számos faja Gemencben.

A terület a Duna-Dráva Nemzeti Park része, bejelentkezéssel látogatható.

Változatos növényvilág

Változatos a talaja - az öntéstől a silány homokig minden megtalálható, igen változatosak a növénytársulások. A Duna és a morotvák partjain fehér-, fekete-, és szürkenyár óriások őrködnek, mézgás és hamvas éger, fehér fűz ligetek húzódnak. Beljebb főképpen a mocsári kocsányos tölgy uralkodik, s elegyedik a magyar kőrissel. A bokor alakú, mandulalavelű fűz a zátonyokon telepedett meg.

Több helyen megtalálható növénytani ritkaság a feketegalagonya. A gazdag növénytársulásban él az erdei tulipán, a ritka nyári tőzike, a bókoló gyűrűvirág és a kígyónyelv, a vízparti, vizenyős lápréteken pedig nyár elején pompázik a kosbor milliónyi sötétlilásvörös fürtje és a fehér harangocskájú gyöngyvirág. Őszelőn, a nedves réteken a halovány rózsaszínlilás virágű őszi kikerics köszönti az erdőlakókat.

Vadászat

A Gemenci erdő, az árterület természeti adottságai igen kedvezőek az állatvilág számára. A gímszarvas- és a vaddisznóállomány világhírű. A Gemenc Rt. szarvas-vadásztatásban elért eredményei kimagaslóak. Az eddigi csúcsot az 1986-ban terítékre került 271.00 ICC pontszámú trófea jelenti, ami világelső is volt.

A terület vaddisznó-állománya lehetővé teszi olyan hajtóvadászatok rendezését (is), ahol tíz vadász naponta 30-50 vaddisznót zsákmányolhat. Egyéni vadászokat is épp olyan szívesen fogadnak, mint 20 fős csoportokat, s a vadászatra érkező vendégeket különböző stílusú vadászházakban szállásolják el Gemencben, Keselyűsben, Karapancsán, Bédán, Pörbölyön, Hajósszentgyörgyön, Pandúron, Zöldhegyen és Lenesben. Jelentkezni a vadásztatással foglalkozó irodákban lehet.

Horgászat

Az élő Nagy-Duna a tájvédelmi körzet északi határától a Sió torkolatáig mindkét oldalon korlátozás nélkül horgászható. A Sió-torkolattól a Sugovica-torkolatáig a bal parton szabadon horgászhatunk, a jobb parton csak vízijárműről öt méteres parti sávban. A Sugovica-torkolattól a tájvédelmi körzet területén - mindkét oldalon csak víziúton közlekedve - öt méteres parti sávban próbáljuk ki horgász szerencsénket.

A szélvizek esetében a következőket kell tudni. A Sió-csatorna torkolati műtől a Sió torkolatáig a bal parton korlátozás nélkül, a jobb parton csak csónakból horgászható. Itt az öt méteres parti sáv nem vehető igénybe. A keselyűsi Holt-Sió keleti zárógátjától a Sárosalja kifolyóig a déli oldalon teljes egészében horgászható.

Ugyancsak horgászható a volt bogyiszlói révtől nyugatra eső Sió-szakasz, a mözsi kifolyó a kubikokkal, s a Szilágyi-fok. Horgászható a Csetai Vén-Duna csónakról teljes egészében. A torkolattól a pakerdő határáig, a déli oldalon gyalogosan is. Északi oldalon vízijárműből öt méteres parti sáv igénybevétele nélkül.

Korlátozás nélkül horgászható a Móricz-Simon-Hágli Duna. A bátai Holt-Duna a vadkárelháritó kerítéstől délre eső nem intenzíven kezelt szakaszán szabadon horgászható. Ugyanígy az "Alsó-sárosok" és a bátairégi kender áztató is. A Veránkai Rezéti-Duna a kisrezéti erdészházig csónakból horgászható.

A táj története

Gemencben az erdő és a víz fogalma sokáig egyet jelentett a munkával, a megélhetéssel, hiszen a Duna bőségesen adta a halat, hajtotta a malmokat, az erdő a szerszámfát, a tüzelőt, s a házépítéshez szükséges faanyagot biztosította. Az idő kereke nagyot fordult: kihaltak a szénégetők, a vízimolnárok, nehezebben dolgoznak a halászok, megmaradtak azonban a favágók és a vadászok.

A táj arculatában a századforduló hozott jelentős változást. A Gemenc vidéken a mocsarak lecsapolásával, a Duna, valamint a Sió és a Sárvíz szabályozásával megváltozott az élet. Bajánál, Bátánál már 1820-ban átvágták a Duna nagyobb kanyarulatait, később a sükösdi, a csanádi és a koppányi átmetszéseket is elvégezték. A Duna mai medre 1905-re alakult ki, a folyó 64 km-rel megrövidült, jó hajózóút lett, a jeges ár is gyorsan levonul, de úgy tűnik, a halászatra csaknem végzetes csapást mértek.

Leszűkültek a haltáplálék-termő területek, az ivadéknevelő részek, csökkent a halállomány. Több lett viszont a szárazulat, így a vad megtelepedett, s mert nyugalmat talált, gyarapodott is. A Gemenci erdő fennmaradásához - dr. Pataki József szerint - az is hozzájárult, hogy a vízszabályozások megkezdésekor Pest megye és a kalocsai érsekség - tulajdon és közigazgatási szempontból hozzájuk tartoztak a területek - nem járult hozzá a védgátak költségeihez, így a gátak a birtokhatár, illetve a megyehatár mellett épültek.

A gemenci hullámteret 1977-ben nemzeti jelentőségűnek deklarálták és az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke védetté nyilvánította. A gemenci hullámtér rehabilitációs lehetőségeinek vizsgálatával 1992-ben a Közlekedési, Hirközlési és Vizügyi, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérimok holland és magyar intézeteket bíztak meg. A holland kormány által finanszírozott tanulmány elkészült, a terület vízgazdálkodására koncentrál, de figyelembe veszi az erdészet, a vadászat, a halászat és az üdülés érdekeit is.