A Georgikon major jelentős része: a cselédlakások, az istállók, a magtár, a juhhodály, a kocsiszínek, a bognárműhely a XVIII. század végén, a XIX. század elején épült barokk stílusban.
A Georgikon Főiskola egykori épülete (Georgikon u. 20., ma szálloda) elől indul a vadgesztenyefákkal övezett Bercsényi út, ahol a Georgikon egykori tangazdasági majorjából kialakított Georgikon Majormúzeum található.
A Georgikon 1797. július 1-jén kezdte meg működését. A csehországi Bulla Károly professzor javaslatára az intézményt alapító Festetics György gróf nevéről, illetve Vergilius tankölteményeiről nevezték el.
Alapításának célját Richard Bright brit utazó úgy fogalmazta meg, hogy az intézmény a mezőgazdaság ismereteinek átadásával szakképzett gazdatiszteket, a Festetics-birtokok számára gyakorlati ismeretekkel rendelkező béreseket bocsát útjukra, az ország mezőgazdaságának javítása érdekében a földműveléssel foglalkozók részére képzési lehetőséget nyújt. Bár az intézmény főleg a gróf tisztjeinek a képzésére alakult, nyilvánosságát jelzi, hogy bárki fizetés vagy tandíj nélkül hallgathatta a kívánt órákat, a választott tárgyakból vizsgázhatott. Az alapító ösztöndíjak adományozásával azokat a hallgatókat is támogatta, akik nem az ő birtokán akartak elhelyezkedni. A tanári karban a kibontakozó hazai agrár-szakoktatás kiemelkedő alakjai találhatók: Pethe Ferenc, Nagyváthy János, Rumy Károly György stb.
A több mint 200 éves intézményt az országgyűlés a legutóbbi felsőoktatási integráció során a Veszprémi Egyetemhez csatolta. Így a keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar jogelődeit tekintve Európa legrégebbi mezőgazdasági felsőoktatási intézménye.
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül