A tájegység népi építészetének értékeit reprezentáló épületeket a Zala folyó holtága és egy régi vízimalom köré telepítették.
A falumúzeumba a régi kisnemesi kúriákat - mely a Dunántúlra, de főként Zalára oly jellemző volt a XIX. század elején - idéző, fogadóépületen keresztül lehet bejutni. Ezt 1996-ban építették. A huszonkét településről idehozott 40 épület sajátos falut alkot; az egykori Göcsejt idézi a hagyományos paraszti gazdálkodással, állattartással, s a göcseji ember használati tárgyaival. Mindez a XIX-XX. század fordulójának környezetében, hangulatában.
A múzeumhoz csatlakozik a Finnugor Néprajzi Park, ahol a finnugor népek építészetét, életmódját mutatják be, elsőként a hanti és manysi szálláshelyeket.
Ez volt az első magyar regionális szabadtéri múzeum, 1968-ban nyitotta meg kapuit.
Mozgáskorlátozottak is tudják látogatni a múzeumot.
Az első látnivaló: a bejárattól jobbra a Hottóról származó kovácsműhely - XIX. századi, földfalú, és az egyetlen, aminek kéménye van. Berendezése és a szerszámok eredetiek, előtte fedett patkolószínt alakítottak ki.
A malomtól a főutcán haladunk végig. Először a Göcsejben, sőt Hetésben is elterjedt szoknyás haranglábat látjuk. A múzeumi példányt 1888-ban állították fel (a ma Zalalövőhöz tartozó) Budafán. Majd négy, egymás mellett sorakozó portát látunk: a kálócfai, a kávási és a két zalalövői házét. Az udvarokon különféle gazdasági épületek, hatalmas pajták helyezkednek el. Közülük sokszögletű alaprajzával kitűnik a pálinkafőző kunyhó.
Eredeti helyén áll a kerekes vízimalom: a Zala holtágán, ami kettéosztja a falut. A malom műszaki műemlék, nemcsak felújították, hanem gépi szerkezetét is használhatóvá tették, tehát működőképes állapotban van. Falán emléktábla emlékeztet Göcsej tudós kutatóira: Plánder Ferencre, Bellosics Bálintra, Gönczi Ferencre és a falumúzeum tudományos tervezőire; Tóth Jánosra, Barabás Jenőre és Szentmihályi Imrére.
A víz túloldalán más kép fogad: az épületek a göcseji szegekhez és szerekhez hasonlóan lazán csoportosulnak. Portájuk vagy telkük nincs is bekerítve. Itt áll a Csödéről származó U alakú "kerített ház", amelynek az udvarát három oldalról épületek, az utca felől pedig a nagykapu határolja.
A mellette lévő felsőszenterzsébeti füstösház a középkori lakáskultúra hagyományait őrzi. Óriási, kemencével fűtött helyisége egyszerre volt szoba és konyha, a füstöt, kémény híján, a falba vágott, csúsztatható falapokkal záródó nyílásokkal, a tolitukkal terelték. Ezután az emeletes "kástu" (kamra), majd a szőlőhegyi présházak következnek. Végezetül a zalai festett, faragott házoromzatok gyűjteménye tekinthető meg.
NAGYON JÓ A MÚZEUM
Nagyon változatos programkínálattal, szép, rendezett környezettel, gazdag bemutatóanyaggal várja a látogatókat.
Én itt élek. Hidd el nekem: Nemzetszín szalagod minden színét itt megleled!
Csak ajánlani tudom mindenkinek! Aki nem járt még itt, el kell jönnie! Kiváló programok, gyönyörű környezet, magas színvonalú vendéglátás és egy valóban gyönyörű szabadtéri kiállítás.
Nagyon jó múzeumi programok, és élményszerű, hiteles.