Gorsium (Szabadtéri Múzeum) Régészeti Park, Tác

Magyarország legnagyobb régészeti parkja az ókori római Gorsium maradványait mutatja be. Az eredeti formában rekonstruált maradványok jól áttekinthető képet adnak az ókori város életéről és történetéről. 

A II-IV. században virágkorát élő római város, Gorsium romjai Tác község határában kerültek napvilágra. 1958 óta a Fitz Jenő vezette folyamatos ásatások során a városközpont java részét sikerült feltárni.

Gorsium - Herculia már ma is a legnagyobb régészeti park a Kárpát-medencében. A további ásatások révén (a település a hozzátartozó külső negyedekkel, temetőkkel beépítetlen közterületen fekszik), az egész város feltárásával és bemutatásával egy magyarországi Pompejit fog a látogatók elé tárni.

A múzeum kerekes székkel közlekedők számára részben akadálymentesített. 

Feltárás és Floralia

A feltárt területet - ahol hatalmas helytartói palotát, oszlopokkal tagolt üzletsort, ókeresztény bazilikákat, freskókkal díszített épületeket, a tartományi császárkultusz és tartománygyűlés reprezentatív csarnokait és szentélyeit láthatjuk - őrtornyokkal tagolt városfalak vették körül. A jelentékeny épületek mellett közfürdőt és vízvezetéket, kövezett utcákat és tereket is rekonstruáltak.

Az ásatások a szentkerület és a hozzá csatlakozó város teljes feltárásáig folynak. A szentkerület egy része, és a fölötte kialakult IV. századi városközpont mellett feltárták a Sárvíz mellett fekvő kikötőt, a déli városrész néhány épületét és egy temetőt, amelyben 380 és 430 között temetkeztek.

A népvándorlás korában is fontos hely volt az egykori Gorsium, erről tanúskodnak a feltárt germán és avar temetők. A leletek közül külön említést érdemel Septimius Severus császár üdvözlő felirata 202-ből és a számos kis bronzplasztika három értékes Venus-szoborral.

A romokat kiterjedt, mediterrán hangulatú park veszi körül, kihelyezett római kőemlékekkel, sírkövekkel, a legszebb leleteket bemutató állandó kiállítással és 1200 főt befogadó, görög-római jellegű színháztérrel, ahol évente, a tavaszi szezonnyitáskor - az antik Floralia ünnepén, április 28., május 3. között - ünnepi játékokat, a nyár folyamán a Ludi Romani - Gorsiumi Nyári Játékok alkalmával színházi előadásokat tartanak.

Gorsium története

A Sárvíz menti homokos síkság kétezer év kultúráját őrizte meg számunkra. A kelta őslakosságú Gorsium város nevét egy III. századi útleírásból, az Itinerarium Antoniniből ismerjük. Gorsium elődje az 500 lovasból álló római katonai tábor volt, amelyet Kr. u. 46-47 között hoztak létre. Miután Traianus császár 106-ban győzelmesen fejezte be a dákok ellen folytatott háborúkat, a Pannónia központjában, fontos kereskedelmi és hadi utak kereszteződésében fekvő Gorsium a császárkultusz és a tartománygyűlés székhelye lett. A város fejlődése Hadrianus császár uralkodása idején teljesedett ki.

A népek háborújában a virágzó település kétszer pusztult el, és kétszer kelt új életre. Első újjáépítése a markomann háborúk után, Septimus Severus császár segítségével történt 202 körül. A szarmaták pusztító háborúja (260) után Diocletianus császár helytartói székhellyé tette. A nevét ekkor Herculiára változtatták. A fellendülés a 370-es évekig tartott. Ezután a katonai építkezések megszűntek, egyre több földművelő barbár telepedett a környékre, gyakoribbá váltak a hun portyázások. A lakosság védettebb helyekre költözött. A város még folytatta küzdelmét a fennmaradásért, mégis lassanként elnéptelenedett.

Germánok, longobárdok, avarok váltották egymást a tájon. Gorsium-Herculia történetét ezután a népvándorlás korának viharai határozták meg, de lakott hely maradt a honfoglaló magyarok korában is, erről a török időkben elenyészett, Föveny néven emlegetett középkori magyar település nyomai tanúskodnak.