Grassalkovich-kastély (királyi kastély), Gödöllő

Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya az 1700-as évek elején épült Grassalkovich-kastély. 1867-től királyi pihenőrezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik.

A Grassalkovich-kastély és a hozzátartozó épületegyüttes tervezője Mayerhoffer András volt. A kettős U alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter.

A kastélyt 1782 és 1785 között részben átalakították. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. A következő jelentős átalakítás az 1867-es volt, amikor királyi pihenőrezidencia lett belőle.

Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is.

A park kerekesszékkel is látogatható.

További szép és híres magyarországi kastélyok

Kastélytörténet

A kastély több részletben kapta meg mai formáját. Az első periódusban (1741-1749) épült a kastély belső öt szárnya, az északi oldalon a kápolnával, délen a lovardával. A főhomlokzat sarkait ekkor még egy-egy torony zárta. A középső rizalit a második építési szakaszban (1752-1759) nyerte el mai formáját. Az 1760-as évekre tehető harmadik periódus alatt készült el a hatodik és hetedik szárny.

A kápolnához csatlakozó szárny földszintjén vörös márványlapokkal burkolt, freskókkal díszített fürdőt hoztak létre, közvetlen átjárással a mellette lévő virágházba. Építészeti szempontból legjobban hangsúlyozott rész a kettős kupolás fedésű középső rizalit, amelynek törtvonalú, íves formájú oromzata később sok helyen követett példává vált. A földszinti kocsiáthajtóból két irányba induló lépcsőkön juthatunk az emeletre. A lépcsőkarokat áttört, fonatos korlát, a negyedgömb lezárású mennyezetet stukkó díszíti.

A kastély parkját az épület osztotta alsó és felső kertre. A belső udvarhoz kapcsolódó felsőkert különleges növényeiről, mitologikus szobrairól volt híres. Az alsókertben konyhakertészet, vadaspark és fácános kapott helyet.

1817-ben III. Grassalkovich Antal felesége, Esterházy Leopoldina kívánságára alakították át a francia stílusú parkot angol tájképi kertté. Ezzel egy időben hozták létre az alsókertben a két hattyústavat.

A gödöllői kastélyban fogalmazta meg Kossuth Lajos a Habsburgok trónfosztásának szövegét 1849-ben.

A kastélyt 1867-ben Ybl Miklós tervei alapján újították fel, királyi pihenőrezidencia céljára. Megfordították a női és férfi szárny elhelyezését. A díszteremtől északra alakították ki Ferenc József lakosztályát. Első szobája a dohányzó volt, melynek ajtaja biztonsági okból vastag páncéllemezt kapott.

Erzsébet királyné szobái a díszteremtől délre helyezkedtek el. Öltözőszobája után a hálószoba következett, melyet a Mária Terézia számára kialakított formában hagytak meg. A királyné lakosztálya után Ferenczy Ida udvarhölgy, majd a gyerekek (Mária Valéria, Gizella, Rudolf) szobái következtek. Az 1867-es átalakításnak áldozatul esett a színházterem, a virágház és a barokk fürdő.

A királyi látogatások Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett tragikus halálával megritkultak, Ferenc József 1911-ben járt utoljára Gödöllőn. Az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly első és utolsó látogatásának a monarchia összeomlása vetett véget.

1919 tavaszán a Tanácsköztársaság katonai főparancsnoksága költözött be ide. Stromfeld Aurél vezérkari főnök innen irányította a hadműveleteket. Minden nap külön HÉV-szerelvény szállította a főparancsnokságot és a melléjük rendelt civil személyzetet Budapest és Gödöllő között. Augusztusban a megszálló román csapatok kifosztották a kastélyt és az uradalom nagy részét.

1920-tól az uradalom hivatalos államfői rezidencia lett. Horthy Miklós kormányzó gyakran jött Gödöllőre pihenni, vadászni. Külföldi vendégei - elsősorban vadászvendégei - között olyan nevek szerepelnek, mint a walesi herceg, Ciano gróf, több indiai maharadzsa és Canaris tengernagy. Ebben az időben a rendszeres karbantartáson túl nem végeztek átalakításokat a kastélyon.

1944 őszén a német csapatok szinte teljesen kifosztották a kastélyt, a bevonuló szovjet csapatok pedig hadikórházat alakítottak ki benne, és a még meglévő berendezési tárgyakat eltüzelték. 1950-től 1990-ig a kastély gazdasági épületeiben a szovjet hadsereg alakulatai állomásoztak, az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztériumnak voltak raktárai. Az időközben műemlékké nyilvánított kastély épületében szociális otthon működött.

Az épület teljes kiürítése után 1994-ben elkezdődött rekonstrukció részeként 1996. augusztus 17-től újra fogadja a látogatókat a Gödöllői Királyi Kastélymúzeum.