Hajdúbagos

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan déli irányban a 47-es úton Sárándig, onnan 3 km a Létavértes felé vezető úton. Írott formában először 1291-ben bukkan fel.

A XVII. század elején hajdúváros lett, ennek időpontját nem ismerjük, de az erdélyi törvénytár 1626-ban már az igaz hajdúvárosok között tartotta számon. Katonai ereje Várad elestéig (1660) számottevő. A török kiűzése (1692) után 1702-ben az udvar Eszterházy Pál nádornak adományozta, s így a derecskei uradalom része lett. Öntudatos, egykori kiváltságaira büszke, református kultúrájára és iskolájára sokat adó település. 1950-ig Bihar megye része. 

Itt született Sinay Miklós (1730-1808), a debreceni kollégium professzora, itt halt meg Molnár Borbála (1760-1825), a kor kultúréletének jeles nőalakja, de járt itt Kazinczy Ferenc és Domby Márton, Csokonai első életrajzírója is, úgy mint maga a költő is megfordult Bagoson.

A belterülettől északkeletre, a Nagynyomás nevű legelőrészen található az 1976-ban védetté nyilvánított, kb. 300 hektáros földikutya-rezervátum, amely jóformán a populáció utolsó magyarországi menedéke.