Hajdúkerületi székház, Hajdúböszörmény

Az épület első része a XVIII. században épült barokk stílusban, majd később újabb szárnyakkal bővült az egykori hajdúkerületi székház, melyben később a bíróság, illetve a múzeum kapott helyet.

Építése három szakaszban történt. A legkorábbi - a tér felé eső - szárny egy része 1762 és 1765 között épült Jenovai János debreceni mester terve alapján. Hatalmas pincebörtönnel ellátott, földszintes, zsindelytetős épület volt, amelynek börtönében többek között Angyal Bandi, a híres betyár is raboskodott.

Hosszabb tervezgetés után 1802 és 1808 között, de a XVIII. század szellemében erre a földszintes épületre emeletet húztak, illetve a mai Kossuth utca irányában egy másik szárnnyal meghosszabbították. A terv - és részben a kivitelezés - a kor neves építészének, a debreceni Rachbauer Józsefnek az érdeme. A harmadik építési szakaszban készült el a földszintes börtönszárny és a tér felől a főbejáratnak szánt, középrizalitos, emeletes épületrész. A bővítés gondolata Sillye Gábor hajdúkerületi főkapitánytól származik, a terv Balthazár János hajdúkerületi mérnök és Vecsey Imre debreceni építész munkája.

Az egykori hajdúkerületi székház tér felőli szárnyában ma a városi bíróság működik, az épület műemlékileg legértékesebb, a Kossuth utcáról nyíló részében pedig a Hajdúsági Múzeum kapott helyet.