Hanság Élővilág kiállítás, Kapuvár

A szigetközi tájvédelmi körzet bejáratánál, a nemzeti parkhoz tartozó Öntésmajorban lévő kiállítás bemutatja a Hanság növény- és állatritkaságait, valamint az itteni gazdálkodást emlékeit.

A hajdan egyik legnagyobb magyarországi mocsárvilág, a Hanság megmaradt 556 négyzetkilométer területéből 1976-ban 9000 katasztrális holdat tájvédelmi körzetté nyilvánítottak. Ezáltal sikerült megfékezni a táj, a növény- és állatvilág már-már megállíthatatlannak tűnő pusztulását. A kiállításon olyan ritkaságokat láthatunk, mint például a kijevi csalán és a légybangó, a madarak közül a kis békászó sas, a hamvas rétihéja, a nagy póling, a szalakóta (kékcsóka) és a darvak, a hüllők közül az elevenszülő gyík, a parlagi vipera stb.

A XIX. század második felében modern nagyüzemi gazdálkodás jellemezte a térség mezőgazdaságát. A gazdálkodás központjai a majorok voltak, amelyeket kisvasúttal kötöttek össze. A földeken a kor színvonalának megfelelő gépekkel dolgoztak. Ezt a gazdálkodást segítik elképzeltetni a látogatóval az egykori öntésmajori iskola udvarán összegyűjtött kis vagonok és mezőgazdasági gépek. Az épületében pedig egy, a Hanságot bemutató kiállítás látható.

Az első terem táblasora térben helyezi el a Hanságot, és morfológiai kialakulásáról tájékoztat. A térség négy folyóvize "telepöttyözte" tavakkal a sík területet. E tavak, és azok tavaszi virágzása elevenedik meg színes képek során. A következő teremben képek, kitömött állatok, élethűen megkomponált enteriőrök az állatvilágot mutatják be. A vízi világ, majd a nádasok után lápos rétekre, ligetes erdőkre jutunk, melyeknek jellegzetes növénye az éger.
A harmadik terem arról tájékoztat, hogy miképpen illeszkedett be az ember a Hanság világába. Milyen eszközöket használt a nád aratásához, mit készített a nádból, mit adott neki a Hany. Szinte hihetetlen módon a századforduló iparosodó gazdaságának is adott energiaforrást, a tőzeget.