Műemléki oltalom alatt áll az 1800-as években emelt népies harangláb: ez csak egy villaszerűen elágazó tölgygerendára erősített kis lélekharang. A haranglábat Lajgut András egykori szuha-hutai bíró állíttatta 1868-ban. A tölgyfagerendát 1907-ben és 1982-ben, azonos méretben és formában megújították. A harangláb csúcsán fakeresztben végződő, kúpos zsindelytető látható. A gerendára 1907-et, a...
Műemléki oltalom alatt áll az 1800-as években emelt népies harangláb: ez csak egy villaszerűen elágazó tölgygerendára erősített kis lélekharang.
A haranglábat Lajgut András egykori szuha-hutai bíró állíttatta 1868-ban. A tölgyfagerendát 1907-ben és 1982-ben, azonos méretben és formában megújították. A harangláb csúcsán fakeresztben végződő, kúpos zsindelytető látható. A gerendára 1907-et, a megújítás évét vésték.
A harangláb Mátraalmáson, régebbi nevén Szuhahután áll. A korábban önálló falu napjainkban közigazgatásilag Szuhához tartozik, azonban a település kialakulása és fejlődése is eltér Szuháétól. Míg Szuha egy tradícionális egyutcás palóc település, addig Szuhahuta telepes falu, valójában ipari kolónia volt. Mátraalmás történetéről bővebben: http://www.matraalmas.hu/telepulesunkrol/falutortenet.php