Hévíz

A gyógyvizéről és fürdőkultúrájáról nevezetes település a XVIII. századtól országos jelentőségű üdülőhely. Hévízen található a világ legnagyobb kiterjedésű gyógytava, amely mellett nemcsak terápiás központok, hanem a társasági élet helyszínei is létrejöttek.

A gyógyvizű tó különlegessége, hogy egész Közép-Európában egyedül itt virágzanak a szabadban a melegvízi tündérrózsák. A virág a város jelképévé vált. Védett természeti érték a vadgesztenyékkel övezett szanatórium parkja, amelyben 80-100 évnél idősebb fák is élnek. Érdemes bejárni a szoborparkot is, ahol azoknak az ismert személyiségeknek a portréját láthatjuk, akik gyakran megfordultak a településen.
Hévíz 1992-ben kapott városi rangot.

Múltidézés

A település történetéről feljegyezték: 1328-ban Heuwyz-nek írják a nevét, ami a meleg vízre utal. A fürdőélet Hévízen a XVIII. század végére alakul ki. Nagy szerepe volt ebben gróf Festetics Györgynek, aki gyógyvizes tó lefolyócsatornájának bal partján létrehozta az úgynevezett Ótelepet.

A fürdő életében a XX. század elején jelentős változások történtek: 1909-re elkészült a "Kurszalon", új fürdőházak épültek, 1907-ben alakult ki a kéttornyos, jellegzetes fürdőbejárat. Ez időben készült el a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. Hévíz az ország legjelentősebb gyógyfürdőjévé 1911-től vált, hihetetlen szálloda- és üdülőépítési program kezdődött. 1952. január 1-jén a fürdőtelep épületeiben létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, amely ma a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház.

A kórház terápiás szolgáltatásainak bővítésére és a színvonal javítására idővel az ország legnagyobb és legmodernebb fedett terápiacentruma épült fel - ettől kezdve a hévízi gyógykúrák egész évben igénybe vehetők. A gyógyvíz jótékony hatását számos gyógyintézmény és szálló hasznosítja.