Hévízgyörk

A Gödöllőtől keletre található település megközelíthető a 30. számú úton, az M3-as autópályán, vagy vonattal, a Budapest-Hatvan vonalon.

A község nevét részben a táj hőforrásairól, részben a Györk személynévből eredeztetik. Írásos dokumentumban 1438-ban olvasható először a település és földbirtokosainak neve. Ekkor Hévízgyörköt a vidék egyik leggazdagabb falujaként tartották számon. A korai reformátusságról tanúskodik egy följegyzés, miszerint 1600-ban önálló egyházuk volt. A XVI. századi reformáció ebbe a községbe eresztett legmélyebb gyökeret. Az ellenreformáció sikerét bizonyítja, hogy a XVII. század első felében a Galga menti falvakban már alig találtunk protestáns lakost, illetve gyülekezetet. A török uralom alatt meglehetősen népes birtok. A török kiűzése után - a református és katolikus magyar lakosság mellé - evangélikus vallású szlovák telepesek érkeztek. Sina György jóvoltából 1856-ban az evangélikus egyház iskolát épített. A birtok az 1860-as évek folyamán a Schossbergerek kezére került.

Az egykori evangélikus tanítói lakban 1843-ban Petőfi Sándor is megfordult, amikor egykori aszódi diáktársát, Horváth Károlyt látogatta meg. A hévízgyörki és a Galga menti néphagyományokat híven őrzi a helyi asszonykórus.