Hódmezővásárhely

A település egyházi építészeti emlékei szinte valamennyi felekezetet felölelnek.

A környék természeti értékei között vizes élőhelyeket és pusztát egyaránt találni.

Hódmezővásárhely műemlékei között nevezetes a XIII-XIV. században épült román és gótikus stílusú téglatemplom romjai, az ortodox templom, a kulturális helyszínként is használatos zsinagóga, a református ótemplom.

A városhoz kötődő képzőművészek - Tornyai János, Endre Béla, Pásztor János és mások - a népi fazekasság nemes formakincsének megőrzésére 1912-ben megalapították a Művészek Majolika és Agyagipari Telepét - a Majolikagyár elődjét.
A magyar városok közül elsőként, 1997-ben Európa-díjjal ismerték el a vásárhelyiek tevékenységét.

Múltidézés

Az egykori (1950-1962) megyeszékhely a Tisza-Maros szögében az őskortól lakott hely. A kökénydombi Vénusz az újkőkor emberének, a szikáncsi aranylelet a hunoknak, a székkutasi ásatás az avaroknak a jelenlétét bizonyítja.

A város nevének "hód" összetevőjét Árpád-kori személynévből eredezteti a kutatás. A XIII. század közepén tesznek említést Hód és Vásárhely akkor különálló falvakról. IV. László a Hód-tó partján verte le a lázadó kunokat 1280-ban.
Hunyadi János birtokaként 1437-ben már uradalmi központ, mezővárosi rangra is Hunyadi János emelte a települést 1456-ban. Az 1552-ben török kézre került város a hódoltság idejére khász birtok lett, földbirtokosa református hitre térítette jobbágyait. 1617-ben a Bercsényi-család birtokába került, 1722-ben Károlyi Sándor vásárolta meg, a családé maradt 1918-ig.

Hódmezővásárhely 1873-ban önálló törvényhatósági jogot nyert. Az 1879-es nagy szegedi árvíz után a város déli részén 3 kilométer hosszú kőfalat létesítettek, mely egyedülálló a dél-alföldi régióban.
A település az ország negyedik legnépesebb városává vált 1890-re, 1894-ben azonban a munkanélküliség miatt egyre fokozódó társadalmi feszültség a Szántó Kovács János-féle radikális parasztzendülés kirobbanásához vezetett.

A két világháború között a város megőrizte agrárjellegét, 1945 után viszont újabb iparágak jöttek létre: mérlegkészítés, porcelángyártás, gépgyártás.