Homokmégy

A település megközelíthető közúton: a Kalocsáról Kiskőrös felé vezető útról leágazó mellékúton közelíthető meg a Kalocsai Sárköz keleti részén, az Őrjeg mocsarai mellé épült község. Homokmégy határában van a tájegység legmagasabb pontja a Halomi-högy (106 m), ahol szőlőművelés közben bronzkori edényeket találtak....

A település megközelíthető közúton: a Kalocsáról Kiskőrös felé vezető útról leágazó mellékúton közelíthető meg a Kalocsai Sárköz keleti részén, az Őrjeg mocsarai mellé épült község.

Homokmégy határában van a tájegység legmagasabb pontja a Halomi-högy (106 m), ahol szőlőművelés közben bronzkori edényeket találtak. Később avar kori temető, majd gazdag honfoglalás kori sírok, aztán X-XI. századi sírok kerültek elő ezen a környéken. Az Árpád-korban a halom oldalán királyi udvarház létesült, amelyet I. Béla 1061-ben a szekszárdi apátságnak adományozott.
Az 1444-ben említett középkori Homokmégy, miként a szomszédságában lévő többi falu is, a török hódoltság idején elpusztult. A mai Homokmégy területe a XVIII-XIX. században Kalocsa város határához tartozott. A kalocsai alsószállások önállósodásával 1898-ban lett önálló község. Az Őrjeget - mintegy 1000 hektáros tőzegtelepeivel, legelőivel, kaszálóival -1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították.
Jelentős az itteni hímző háziipar, híres tojásfestő-, pingáló- és hímző asszonyok szülőhelye Homokmégy.
Az utóbbi időben egyre jelentősebbé válik a vadászturizmus is Homokmégy életében.