A Hortobágy természetes központja a Nagyhortobágyi csárda és környéke.
Az első fogadóépület 1699-ben épült, majd új barokk csárdát emeltek, ami később klasszicista külsőt kapott. Ma is csárdaként működik. Debrecen városa a mátai hídhoz 1699 nyarán a postaállomáson kívül kocsmaházat építtetett - a mai hortobágyi csárda elődjét -, és az oda kirendelt kocsmárost a vám szedésével is megbízta. A növekvő forgalmú vendégfogadót előbb bővítették, majd 1781-ben egy teljesen új, nagyméretű csárda építését határozták el. Az új, barokk stílusú épületben két szobasort alakítottak ki, az északi oldalon három, a déli oldalon két szobával. Középen volt a szabadtűzhelyes konyha. Az épület valamennyi helyisége barokk stílusban, enyhén ívelt teknőboltozattal épült. Ezt az épületet már az 1830-as években bővítették - klasszicista stílusban. A megnagyobbított csárda déli homlokzatát 15 boltívvel kialakított árkádos folyosóval díszítették, később két boltívet befalaztak.
Ebben a csárdaépületben járt Petőfi Sándor 1842-ben, s itt írta a Hortobágyi kocsmárosné angyalom című versét. Ezt megörökítendő, Debrecen városa a költő születésének századik évfordulóján, 1923-ban a csárda falán domborműves emléktáblát helyezett el.
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül