Hövej

A település megközelíthető: Szombathely felől a 86-os úton Beledig, majd tovább Cirákon keresztül északra, vagy a 85-ös úton Kapuvártól délre. Első okleveles említése 1280-ban történt, majd 1436-ban, Hövej néven. Az irat a csornai konvent iratában maradt fenn. A község nevének hírét a höveji, vagyis a rábaközi hímzésnek köszönheti. Az 1962-es brüsszeli...

A település megközelíthető: Szombathely felől a 86-os úton Beledig, majd tovább Cirákon keresztül északra, vagy a 85-ös úton Kapuvártól délre.

Első okleveles említése 1280-ban történt, majd 1436-ban, Hövej néven. Az irat a csornai konvent iratában maradt fenn.
A község nevének hírét a höveji, vagyis a rábaközi hímzésnek köszönheti. Az 1962-es brüsszeli világkiállításon aranyéremmel jutalmazták. A magyar népi hímzőkultúra egyik legremekebb terméke a rábaközi pókos hímzés. Szép darabjaival kis kiállításon ismerkedhet meg a turista. A "pókozásos", "laposhímzésű" fehérhímzés 1890 körül honosodott meg Hövejen. A hagyomány szerint a Nyikos család rokoni kapcsolata révén került a faluba. Mintáiban a rétek és falusi kertek szinte minden virága szerepel. Találunk kis- és nagy rózsát, margarétát, szegfűt, nefelejcset, tulipánt, pásztortáskát és sok más virágot is a csokorban. A höveji hímzőasszonyok főleg kapuvári gazdacsaládok megrendeléseire dolgoztak. A fehérhímzés legváltozatosabb mintagazdagságát a kapuvári menyecskekendők őrzik. Változatos mintakincset őriznek a gyermekfőkötők, keresztelőkendők, s a XX. századi lakástextilek (terítők, alátétek, függönyök, ágyterítők).