Ibafa

A település megközelíthető közúton: a 67-es útról a Mozsgó és a Szentlászló között kell letérni az Ibafára vezető útra. Nevét egy, a XIX. század végén ″az ibafai papi pipáról″ komponált nóta tette országosan ismertté.

A helységet először 1333-ban említi egy oklevél Ibafalwa néven. A török után előbb horvát telepesek érkeznek, majd túlsúlyba kerül a német származású lakosság. A község egykor a Jeszenszky család birtoka volt.

A közigazgatásilag ide tartozó, de elnéptelenedett Korpádot is egykor horvátok és németek lakták. 

A szintén ide tartozó Gyűrűfű volt korunk első teljesen elnéptelenedett települése, amelyet ismét családok népesítenek be, egyfajta közösségi és környezetbarát lakólétesítmények kiépítésével, és festői völgyében az idegenforgalomra alapozott fejlesztéseket terveznek.
A Pincehát nevű határrészen Árpád-kori földvár, de hódoltsági erődítés is lehetett. Az önkormányzat kutatófúrást kért, hogy a rejtélyt mihamarább tisztázzák. A néphit szerint korábbi falunyomra (némelyik tán középkori) utal a Gudis, a Liki, a Szentmártoni-tábla, a Lapsi, a Kisibafa, Ronyovica, Crikvina (templomhely), Szeliscse földrajzi jelölés.