Budapest IX. kerületében található múzeum kiemelkedően értékes gyűjteménye a keleti szőnyegek, a falikárpitok, az Esterházy-kincstár, a 17. századi főnemesi viseletek, olasz majolikák, szecessziós üvegek, Zsolnay-kerámiák, francia bútorok, augsburgi barokk ötvösmunkák és az úgynevezett kisgyűjtemények (bőr, csont, papír).

Európában harmadikként - a londoni (1857) és a bécsi (1864) társintézmény után - jött létre a budapesti Iparművészeti Múzeum. Tervét Rómer Flóris (1815-89) régész és művészettörténész dolgozta ki. Az építkezés 1893-tól 1896-ig tartott, és a millenáris ünnepségek keretében, 1896. október 25-én I. Ferenc József nyitotta meg. A gyűjteményfejlesztés felelősévé Radisics Jenőt, a szakkiállítások szervezőjévé Ráth Györgyöt nevezték ki. 

A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett, a korai szecesszió jellegzetességeit mutató palota építészeti megoldásai is különlegesek. A Zsolnay kerámiával borított színes kupola és a nagy üvegcsarnok látványa a laikus látogatót is megragadja.

A múzeum története

Radisics Jenő 1896-1917 között volt a múzeum igazgatója. Ez volt az intézmény virágkora. Mind a kortárs-, mind a régi gyűjtemény megsokszorozódott. Kiállításokat elsősorban a modern magyar iparművészeti alkotásokból rendeztek. E kiállítások szervezője az Iparművészeti Társulat volt, amely pályázatokkal és megrendelésekkel támogatta az iparművészetet. Legjelentősebb tevékenysége a rendszeresen megtartott karácsonyi tárlat volt.
Az I. világháború után épült be a múzeumba néhány enteriőr, például a kőszegi jezsuita patika (azóta ez ismét visszakerült Kőszegre), a sümegi püspöki könyvtárszoba vagy a maksai református templom festett famennyezete. A Tanácsköztársaság idején került a múzeum birtokába Hopp Ferenc európai hírű keleti gyűjteménye. 1922-ben az intézmény a Nemzeti Múzeum által irányított Országos Magyar Gyűjteményegyetem részévé vált. A II. világháború után, 1948-ban visszanyerte önállóságát, és hozzácsatolták a Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumot és a Ráth György Múzeumot, 1949-ben pedig a nagytétényi Száraz-Rudnyánszky-kastélyt. A múzeum mai struktúrája 1949-1955 körül alakult ki.
A múzeumban ma időszaki kiállítások láthatók. Könyvtára nyilvános. Akiállításokhoz kapcsolódva rendszeresen tartanakgyermekfoglalkozásokat, filmvetítéseket, más programokat.

Különlegességek

A múzeum legjelentősebb műtárgyai közé tartozik II. Miksanémet-római császár asztronómiai órája (Gerhart Emmoser, Augsburg,1566), egy dísztál a vezekényi csata ábrázolásával (Philipp JakobDrentwett, Augsburg, 1654), a Jézus születése falikárpit (Brüsszel,1620 körül), egy Adren-Faizelot Delorme-féle komód (Párizs, 1750körül), Giorgio Andreoli lüszterfestésű, Gubbio és Francesco Lafrancofestett dísztányéra (Urbino, 1529).

Iparművészeti Múzeum, Budapest - névjegy

Kategória:
Múzeum, galéria
Település:
Budapest, IX. kerület
Belépőjegy:
Az állandó kiállítás ingyenesen látogatható.
Cím:
1091 Budapest, IX. kerület, Üllői út 33-37.
Telefonszám:
1/456-5100
Nyitva tartás:
K-V 10-18
Megközelítés:
GPS koordináták: 47.486382 / 19.068188

Vélemények: Iparművészeti Múzeum, Budapest

Magyar Zsuzsanna véleménye
2009.04.01. 15:54

Figyelemfelkeltő kiállításokat szerveznek, de nem adnak neki kellő médiakampányt

Molnár Krisztina véleménye
2009.04.02. 14:49

Érdekes, egyedi kiállítások

Szücs Zoltán véleménye
2009.04.03. 19:54

-

Ferenczi Rita véleménye
2009.04.13. 18:09

nagyon szép egyedi kiállításokat szerveznek. nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a figyelemfelhívásra, kevesekhez jut el az információ. a múzeumban található büfé is külön dicséretet érdemel a széles kínálatával és kedves kiszolgálásával.

Ádám Katalin véleménye
2009.04.21. 13:53

Csodálatos épület,csodálatos kiállítások,csodálatos személyzet! Nagyon elfogult vagyok, a szőnyegek, a Habán kerámiák és az üvegek lenyűgöztek! Egyszerűen imádok ide járni.

Összes vélemény: 23

Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.

Bejelentkezek
facebookon keresztül