Jászapáti

Jászapáti egykor tanyaközpont volt, amelyre egy berendezett Tanyamúzeum ma is emlékeztet. A településen termálvizű strand működik.

A település a jászok megjelenése előtt is lakott terület volt, 1391-ben, Zsigmond király idejében említette először egy oklevél Apathy néven. A középkorban virágzó élet volt Jászapátin, a török időkben azonban az Eger felé vonuló seregek útvonalaként szolgált, többször feldúlták, kifosztották.

A település is része volt a Német Lovagrendnek 1702-ben elzálogosított Jászságnak. A földek visszaváltását, a redemptiót követően Mária Teréziától kapott mezővárosi rangot 1746-ban, melyet 1876-ban, a Jász-Kun-Hármas Kerület megszűnésekor vesztett el. 1989-ben nyerte vissza újra városi rangját.

Jászapáti környékén valamikor csaknem 500 tanya volt, számuk mára néhányra csökkent. Az utókor számára őrizték meg a hajdani 8-10 holdas jász paraszt egykori, ma is hűen berendezett tanyáját, amely a termelőszövetkezet udvarán berendezett Tanyamúzeumban látható.

A város neves szülötte a Feszty-körkép elkészítésénél is közreműködő Vágó Pál festőművész. Nevét viseli a város helytörténeti gyűjteménye, ahol néhány alkotása látható. De ő festette Jászapáti XV. századi eredetű római katolikus templomában a szentély előtti boltozat mennyezetfreskóját is.

A település megközelíthető közúton: a 31-es úton Jászberény és Heves között fekszik. Vasúton a Vámosgyörk-Újszász-Szolnok vonalon érhető el.