Karancsberény

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannálkell letérni a 21. számú főútra, és Salgótarjántól Karancslapújtőnkeresztül jutunk a zsákfaluba.Karancsberény a Karancs lábánál, a Bodoló-hegy alatt szép környezetben fekszik. A térségnek gazdag állatvilága van, sok a nagyvad, az erdőben bőven terem a gomba. A falu határos Szlovákiával, de határátkelőhelye nincs.Nevének utótagjában a...

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannálkell letérni a 21. számú főútra, és Salgótarjántól Karancslapújtőnkeresztül jutunk a zsákfaluba.

Karancsberény a Karancs lábánál, a Bodoló-hegy alatt szép környezetben fekszik. A térségnek gazdag állatvilága van, sok a nagyvad, az erdőben bőven terem a gomba. A falu határos Szlovákiával, de határátkelőhelye nincs.
Nevének utótagjában a gróf Berényi családra utaló török és óorosz eredetet vél felfedezni a tudomány. A község - amely 1000 előtt keletkezett - eredetileg a nógrádi vár tartozéka és királyi birtok volt. A község két várjobbágya, Jób és Kuncsed 1266-ban kapott nemesi rangot, a falu régi templomát a tőlük leszármazó Berényi család építtette a XVI. században, és a család emlékét őrzi a falu neve is. Krúdy Gyula, a jeles író családjának nógrádi ága is kapcsolódik a községhez. Régóta tevékenykedik sikeresen a falu hagyományőrző népdalcsoportja. A községben évente szüreti felvonulást, farsangi és vendégségi bált tartanak.