Kardoskút

Kardoskút napjainkban a határában található természeti értékekről nevezetes: a Fehértó az egyik legjelentősebb magyarországi madárrezervátum, amely nemcsak számos sziki madárfaj költő-, de mintegy másfél száz faj átvonulóhelye is.

A település elnevezése valószínűleg a Kardos barma kútja névből ered. Az Orosháza-Mezőhegyes vasútvonal 1893-as kiépítésekor Kardoskút állomás köré csoportosult a vásárhelyi puszta közeli részének állat- és terményszállítása. 

A település 1949-ben lett önálló község, majd 1950-ben Békés megyéhez csatolták. Kardoskutat a határában föltárt olaj- és gázmező tette ismertté, a szénhidrogénipar egyik központja lett. 

A kardoskúti Pusztaközpont a Körös-Maros Nemzeti Park bemutató központja. A nemzeti park a racka és cigája juh, valamint a magyar szürkemarha állományát a Fehér-tó szomszédságában található Sóstói-telepen helyezte el.

A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kiskunfélegyházáig, onnan a 451-es úton Szentesig, majd Orosházára, ahonnan közel 8 kilométer a Tótkomlós felé vezető úton. Vasúton a Mezőtúr-Orosháza-Mezőhegyes vonalon fekszik.