Karos

A település a Sátoraljaújhely és Záhony között, közvetlenül a szlovák határ mentén futó úton fekszik. Könnyen megközelíthető Sárospatak illetve Cigándon át Kisvárda felől is. Karos első írásos említése 1392-ből származik, azonban jóval korábbi település. Az 1880-as nagy tűzvész javarészt elpusztította a falut, azonban érintetlenül hagyta a korábbi idők föld alatti emlékeit:...

A település a Sátoraljaújhely és Záhony között, közvetlenül a szlovák határ mentén futó úton fekszik. Könnyen megközelíthető Sárospatak illetve Cigándon át Kisvárda felől is.

Karos első írásos említése 1392-ből származik, azonban jóval korábbi település. Az 1880-as nagy tűzvész javarészt elpusztította a falut, azonban érintetlenül hagyta a korábbi idők föld alatti emlékeit: a gazdag leletű Árpád-kori vezérsírokat az 1970-es években tárták fel.

Ez az országban az egyik leggazdagabb honfoglalás kori régészeti lelőhely. A szokásos tárgyak mellett díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek, sok pénzérme került elő. Ez arra utal, hogy a X. század első felében a magyar nagyfejedelmek valamelyike - ha épp nem a legnagyobb - és kísérete; vezérei, harcosai laktak e tájon. Az ősök emlékét ma a Honfoglalás kori Régészeti Parkhoz tartozó rekonstruált temető őrzi.