Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok (Mauzóleum) és sírkert, Sátoraljaújhely-Széphalom, Sátoraljaújhely

Az elpusztult Kazinczy-kúria parkjában 1873-ban Ybl Miklós tervei alapján épült fel a neoklasszicista emlékcsarnok (mauzóleum), amelynek kiállítása Kazinczy Ferenc életpályáját idézi föl. Síremléke a parkban áll.

A neoklasszicista stílusú építmény görög templomcsarnokot mintáz. Bejárata és hátoldala oromzatos, két-két pillérrel és dór oszloppal, belül természetes megvilágítású apszis csatlakozik a négyszögű teremhez. A csarnok kiállításának anyagát, a Kazinczy-relikviákat az író unokája, Becske Bálint gyűjtötte össze. Ezekből alakult ki a XIX-XX. század fordulójára a múzeum. Az író néhány személyes tárgya mellett kéziratok, festmények, s Ferenczy István (Marsalkó János által befejezett) fehér márvány Kazinczy-mellszobra idézik fel az író és a kor alakját, illetve hangulatát.
A kiállítás áttekintést ad az életpálya fő állomásairól. Maga az emlékcsarnok nem csupán irodalmi emlékhely, hanem a Kazinczy-kultusz központja is.

Kazinczy és Széphalom

A mauóleumo emlékparkja természetvédelmi terület, amely helyet ad aKazinczy család sírkertjének is. Az emlékoszlop alatt nyugszik az íróés felesége, az oszlop körül pedig négy gyermekük, három unokájuk és aza szolgálójuk, aki Kazinczyval együtt raboskodott Munkács várában.Legkisebbik fiuk, Lajos, Aradon szenvedett vértanúhalált a honvédseregezredeseként.

Kazinczy Ferenc (1759-1831) 1806-ban költözött Bányácskára, amit ő nevezett el Széphalomnak (1886-ban került hivatalos névként a helységnévtárba). Kúriája építését még 1790-ben megkezdte, 1794 decemberében azonban a Martinovics-összeesküvésben való részvétele miatt letartóztatták. A hosszú börtönévek után 1801-ben szabadult. 1806 után itt, Széphalmon volt a reform- és a nyelvújító mozgalom egyik központja, Kazinczy Ferenc innen járt be gyalog Sátoraljaújhelyre a levéltárba. Az 1831-es kolerajárványban halt meg. (1842-ben halt meg felesége, Török Sophie, akit férje mellé helyeztek örök nyugalomba a széphalmi családi temetőben).

Kazinczy nyughelye már a reformkorban zarándokhely lett. 1859-ben, születése 100. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia megvásárolta a széphalmi kúria kertjét. Szerették volna megmenteni Kazinczy lakóházát is, erre azonban már nem volt lehetőség. Ybl Miklós terveit átdolgozva, Koch Henrik és Szkalniczky Antal elképzelései alapján 1873-ban adták át az emlékcsarnokot.