Kazinczy Ferenc Múzeum, Sátoraljaújhely

A gyűjtemény elsősorban a várostörténet és a természetrajz területét öleli föl. A történeti kollekcióban megtalálható a reformkori kaszinó berendezése, a Kazinczy család bútorai, egy szabadkőműves díszkötény is.

Fényes Újhely a címe a Sátoraljaújhely történetét bemutató kiállításnak, mely csaknem hat évszázad (1261-1849) eseményeibe enged betekintést. 

Bemutatja a kiállítás Újhely várának történetét, az egyes egyházak históriáját, a táj gazdasági életében meghatározó jelentőségű szőlőművelés és bortermelés eszközeit. Külön termet szentelnek a XVII-XVIII. századi függetlenségi mozgalmaknak. Az ún. Kazinczy-szobában a felvilágosodás hazai kiteljesedésének korszakát követheti nyomon a látogató. Önálló egysége a Zempléni Kaszinó rekonstruált enteriőrje - a kaszinó 1834-1850 között működött a múzeum jelenlegi épületében.

A másik két kiállítás a magyarországi madarakat és a Zempléni-hegység természetrajzát mutatja be.

Bővebben a múzeumról

A város csaknem hat évszázadát bemutató, Fényes Újhely című tárlat elnevezése Debreczeni Ember András Hegyalja-leírásából való. A XVIII. század végét idézi, amikor Újhely fontos regionális központ volt: Zemplén vármegye székhelyévé vált. A település polgárosulása szép, gazdag házak építésében is nyomot hagyott a város arculatán. Bemutatja a kiállítás Újhely várának történetét, az egyes egyházak históriáját, a táj gazdasági életében meghatározó jelentőségű szőlőművelés és bortermelés eszközeit.

Az ún. Kazinczy-szobában a felvilágosodás hazai kiteljesedésének korszakát követheti nyomon a látogató. Kazinczy 1816-1831 között Zemplén vármegye levéltárnoka volt, szinte naponta bejárt Újhelybe, s itteni szolgálata egészében összefonódott a magyar felvilágosodás és a nyelvújítási mozgalom hazai történetével.

A kiállítás harmadik terme a XIX. század első felének hazai társadalmi, gazdasági és művelődési viszonyait mutatja be, s megismertet az 1848-49-es szabadságharc eseményeivel is. Önálló egysége a Zempléni Kaszinó rekonstruált enteriőrje - a kasiinó 1834-1850 között működött a múzeum jelenlegi épületében. Az enteriőr tárgyai a társasági összejövetelekre utalnak: a könyvszekrény, a könyvtartó állvány, a folyóiratok az egykori szellemi életet reprezentálják. A kaszinó vezéralakjai Balasházy János, Kazinczy Gábor és Lónyay Gábor voltak, de 1841-ben tiszteletbeli tagnak kérték fel Széchenyi Istvánt, Wesselényi Miklóst, Kossuth Lajost és Deák Ferencet is.

A madarak világa című kiállításban a Magyarországon eddig megfigyelt több mint 350 fajból mintegy 160 madárfaj él látható itt - élőhelyek szerinti csoportosításban.

A harmadik állandó kiállítás címe: A Zempléni-hegység természetrajza. Mint a cím is utal rá, több szaktudomány múzeumi gyűjteményeiből válogat: a Tokaji-(Zempléni) hegység geológiai történetét, ásványait és kőzeteit, növény- és állatvilágát mutatja be.

A Kazinczy Ferenc Múzeum a térség egyik tudományos és kulturális központja. Bázishelye a megyében folyó irodalomtörténeti kutatásnak, centruma a Kazinczy- és a Kossuth-kultusz ápolásának, valamint a Zempléni-hegység és a Bodrogköz természettudományi kutatásának. Gyűjteményei is ezeket a célkitűzéseket reprezentálják. Széles körű közművelődési tevékenységet is folytatnak itt. Székhelye a múzeum a Kazinczy Társaságnak és a Városvédő és -szépítő Egyesületnek.