Kóka

A Sülysáp és Zsámbok között fekvő település megközelíthető közúton a 30-as és 31-es főútvonal felől.

Okleveles említése először 1254-ben történt. A XV. század elején a falu Kókai János birtoka volt, akinek halála után - örökös hiánya miatt - Zsigmond király a Tétinyieknek adta. Azonban a következő évben ettől a családtól visszavette ezt a birtokot is a király, és 1424-ben Borbála királynénak adományozta. 1439-ben Albert király feleségének, Erzsébet királynénak adta. A török hódoltság alatt rövid időre elnéptelenedett, de a XVIII. században már népes faluként tartották nyilván.

Hagyomány őrzi, hogy 1849. április 2-án Kossuth Lajos a Margit-hegyen lévő kápolnától nézte a győztes hatvani csata alant vonuló hadait.

Nevezetes határrészei a Füszögi-völgy, abban a Bereg-kút, melynek kivezetője török ágyúcső, valamint a Vecski-dűlő, ahol középkori templom romjai találhatók. A Peres-dűlő a török haddal vívott csata színhelye volt.