Konyár

A település megközelíthető közúton: Debrecen felől a 47-es úton déli irányban Derecskéig, onnan kb. 9 km a Messzelátó-Sóstó irányába; vasúton: a Debrecen-Sáránd-Nagykereki vonalon. Konyár az Ákos nemzetség telepítéseként alakult a XII. században. Nevével először 1213-ban találkozhatunk írott formában, a Váradi Regestrumban. 1605-ben szállják meg a hajdúk, de I. Lipót ezt a...

A település megközelíthető közúton: Debrecen felől a 47-es úton déli irányban Derecskéig, onnan kb. 9 km a Messzelátó-Sóstó irányába; vasúton: a Debrecen-Sáránd-Nagykereki vonalon.

Konyár az Ákos nemzetség telepítéseként alakult a XII. században. Nevével először 1213-ban találkozhatunk írott formában, a Váradi Regestrumban. 1605-ben szállják meg a hajdúk, de I. Lipót ezt a települést is megfosztja a hajdúkiváltságoktól. A XVIII. században Esterházy Pál derecskei uradalmához tartozik a konyári határ. A konyári sóstó híres fürdőhelynek számított a XX. század elején, ahová a csúzos és köszvényes betegek jártak gyógyulni.
Lélekszáma a XX. század derekán meghaladta a 3000 főt, ma azonban nem éri el a 2300-at sem.

A település határának egyik része természetvédelmi terület, ahol a szikes tavak jellegzetes növénytársulásait és madarait fedezhetik fel maguknak a természet kedvelői. Július második szombatján a hagyományőrző országos aratóversenyt tartanak Konyáron: újabban már nemcsak az öregek, de a fiatalok is vágják a rendet. Az őszi konyári napok rendezvénysorozata gazdag kulturális programokkal várja az érdeklődőket.