A városligeti műjégpálya első korcsolyacsarnokát Lechner Ödön tervei alapján építették az 1870-es években. A többszörös bővítésen átesett épület mai formáját 1944 után nyerte el.
Az ország első korcsolya-egylete, a Pesti (majd Budapesti) Korcsolyázó Egylet 1869-es megalakulásával egyidőben nyitották meg az első fővárosi korcsolyapályát a Városligeti tavon. A pálya mellett ekkor még csak fából készült pavilon állt: ott lehetett a korcsolyát felcsatolni, illetve melegedni korcsolyázás közben.
A korcsolya sport rövid idő alatt azonban olyan népszerűvé vált a Ligetben, hogy hamarosan pályázatot írtak ki állandó korcsolyapavilon tervezésére, amit Lechner Ödön nyert meg. Ez volt a magyar építőművészetben stílusalkotó építész egyik első munkája. A fából készült épületnek női és férfi öltöző-szárnya volt, közös melegedővel.
Lechner Ödön korcsolyacsarnoka hamarosan kicsinek bizonyult, ezért átépítették. Az 1895-ben készült épületet id. Francsek Imre (1864-1920) tervezte. Az új, impozáns méretű korcsolyacsarnokot már 1905-ben tovább bővítették. 1926-ban az épület tulajdonosa, a Budapesti (Pesti) Korcsolyázó Egylet műjégpályát építtetett. Európa első műjégpályájának 1926. november 26-i megnyitása után a jeges szezonban 105 napig állt a jég a fővárosi közönség és a versenyzők rendelkezésére.
Az 1944-es bombázások idején a Műjégpálya súlyos károkat szenvedett, a helyreállítás során a korcsolyacsarnokot ismét bővítették: Paulheim Ferenc tervei alapján.
Az épület műemléki védelem alatt áll.
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül