Kőtelek

A Tisza jobb partján levő település megközelíthető Jászladány felől, vagy a 4. számú főútról Fegyverneken és a nagykörűi kompon át. Már az őskorban lakott volt, ezt bizonyítják a régészeti leletek. Kőtelek már a XIII. század elején népes hely lehetett. Nevét az egykori kői apátságtól nyerte, melynek romjai a Monostori dombon még...

A Tisza jobb partján levő település megközelíthető Jászladány felől, vagy a 4. számú főútról Fegyverneken és a nagykörűi kompon át.

Már az őskorban lakott volt, ezt bizonyítják a régészeti leletek. Kőtelek már a XIII. század elején népes hely lehetett. Nevét az egykori kői apátságtól nyerte, melynek romjai a Monostori dombon még a XIX. században is láthatók voltak.
A régi oklevelek a kői apátságot "Abbatia de Kew ad Tibiscum" névvel jelölték. A község a monostorral együtt a tatárdúlás alatt elpusztult. Más magyarázat szerint a német eredetű hallerkői Haller család előnevétől kapta nevét, akik 1700 körül a község földesurai voltak. Nevét azonban már a XIV. században Keutelek alakban említik.

A legenda szerint 1711-ben II. Rákóczi Ferenc táborozott csapataival a falu határában lévő körtefa alatt. A kurucok kincset ástak el a környéken, amit azóta is sokan kerestek. A Tisza által sokszor közvetlenül fenyegetett községet az 1910-ben megépített gát védi napjainkban is a folyó áradásaitól.

A falu életére mindig is nagy hatással volt a folyó közelsége, és az utóbbi időben egyre jobban fejlődik a falusi turizmus.