Lapidarium Brigetionense (római kőtár), Komárom

A római korból szárazó sírkövek és szarkofágok, oltárkövek, valamint domborművek, szobortöredékek, építési tagozatok és mérföldkövek láthatók a múzeumban.

A geniusokkal, delfinekkel, medúzafőkkel (mint a halottkultusz megannyi szimbólumával), a dionysikus motívumokkal (mint az evilági életöröm túlvilági továbbélésének jelképeivel), a halottak és családtagjaik mellképeivel és egyéb ábrázolásokkal díszített, feliratos, faragott kövek híven tükrözik a római művészet gazdagságát.
Nem csak ez a kiállítás utal a város gazdag múltú ókorára. A kelet-nyugati irányú főút, az egykori limesút mentén haladva szarkofágokkal és mérföldkövekkel találkozhat a látogató.

Az első kőtár 1965-ben jött létre az Igmándi erőd külső kazamatafolyosóján. A Klapka György Múzeum kiállítását 1993-ban újrarendezték az erőd belső helyiségeiben.

Különleges kőfaragások

A kőtár anyagából művészi kivitele, mondanivalója és története miatt kiemelkedik az a mitológiai dombormű, mely Phaedra és Hippolytos tragikus történetét meséli el. A kőfaragvány még az ókorban kettétörött. A Phaedrát ábrázoló fele a századfordulón került elő, és az észak-komáromi Duna Menti Múzeumba szállították, a másik felét, melyen Hippolytos látható, az 1960-as években találták meg, s a Klapka György Múzeumba vitték. Ma már mindkét kiállításon megtekinthetők a kiegészített domborművek. Gazdag díszítése miatt érdemes megemlíteni Plotianus sírkövét, melyre a temetéskor szokásos halotti lakoma egy részletét, a halotti isteneket és az elhalt ősöknek járó ún. áldozati jelenetet vésték, valamint Mercator szarkofágját, melynek fedőlapját valószínűleg kőfaragó szerszámok díszítik - talán utalásként az elhunyt foglalkozására.