
A miskolci Tiszai pályaudvar előtti téren áll Kandó Kálmán (1869-1931) gépészmérnök, a vasútvillamosítás úttörője egész alakos mészkőszobra.

Az emlékműcsoport azt a helyet jelzi Tiszadob külterületén, ahol 1846-ban elkezdték a Tisza-szabályozás munkálatait.

A kórház parkjában található a marcali születésű Tóth Ágoston Rafael (1812-1889) honvéd ezredesnek, a XIX. századi magyar térképészet úttörőjének 1987-ben felavatott mellszobra. Tóth Ágoston nevéhez fűződik az első nemzetközileg is elismert kimagasló értékű magyar térképészeti könyv megírása. Benne a szerző a szintvonalas ábrázolást - mint a harmadik dimenzió valósághű visszaadásának...

Zsigmondy Vilmos bányamérnök tervei alapján készültek el a karsztvizet felszínre juttató első kutak.

A Wosinsky Mór lelkész, híres régész nevét viselő általános iskola mellszobrot állított névadójának.

Az Atomerőmű előtti parkban állították fel a Paksi disputa szoborparkot.

A tér közepén áll az első magyar regény, az Etelka írójának szobra. Izsó Miklós szobrászművész kezdte Dugonics megformálását, de halála miatt tanítványa, Huszár Adolf fejezte be 1876-ban.

A gyógyszertár előtt áll Rozsnyai Mátyás, világhírű gyógyszerész mellszobra.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara számára kiépített Capmus - Makovecz Imre által tervezett - terén áll Arisztotelész szobra, Takács Máté alkotása. A tér központi helyén álló Szent Istvántól keletre került Arisztotelész, nyugatra pedig Aquinói Szent Tamás.

A megyei múzeum bejárata előtt áll a Tolna vármegye történetének szerzője, a múzeum alapító igazgatója és immár névadója, Wosinsky Mór (1854-1907) 1989-ben készült bronzportréja.