
Az 1780 és 1799 között épült késő barokk palota eredetileg a pécsi püspökök nyári pihenőhelye, a mohácsi birtokuk központja volt.

Szatmári György püspöknek köszönhetően több reneszánsz stílusú műemléket találunk Pécsett. A püspök tettyei nyári palotájának egykori szépségéről tanúskodnak a megmaradt romok.

A cellaegyüttest, templomot és apátsági épületet tartalmazó remeteség a némasági fogadalmat tett kamalduli rend ősi reguláinak megfelelően épült barokk stílusban 1733-1769 között F. A. Pilgram tervei alapján.

A Püspökvár XIII. századi eredetű, a XIV-XV. században kiépített együttese a város legrégibb épülete. Erődrendszere (kastélybástya, Sforza-bástya, Fehérvári kapu) a XVI-XVII. században épült.

Budapest I. kerületében, az Úri utca 62. szám alatt található a Hercegprímási palota, a magyarországi Katolikus Egyház fejének budai palotája. Magyarország prímásának hagyományosan Esztergomban, a legelső magyar fővárosban van a székhelye, de a főváros Budára költözése óta itt is tartott fenn rezidenciát.

A volt kispréposti palota műemléki felújításakor középkori, XIV-XV. századi gótikus helyiségek és nyíláskeretek bukkantak elő.

A középkori eredetű, barokk stílusú nagypréposti ház 1741-ben épült Tietharth József tervei szerint.

Az egykori érseki palota klasszicista épülete 1830 körül épült, Hild József tervei alapján.

A XIV. században a veszprémi püspök építtette a gótikus stílusú velétei palotát.

A Kispréposti palota igényes copf stílusú alkotás, 1782-1784 között épült.