
Óvárra két irányból is közelíthetünk, az apátsági templom vagy pedig a híres szélmarta sziklák felől. Az Óvár tulajdonképpen vulkáni kráterperem maradványa.

Az 544 méter magas vulkáni sziklacsúcsról minden irányba különleges panoráma nyílik.

A szénsavas Rákóczi-forrás közvetlenül a tó partján található. Ezen a vidéken oly gyakori savanyúvizek egyike ez a forrás.

Helyenként 25-30 méter vastagságot is eléri lösztakaró. Szép számmal találhatók itt sajátos formájú löszvöl-gyek, löszdolinák, löszmélyutak és suvadásos lejtők.

A világ legnagyobb kiterjedésű gyógytavának felszíne 4,4 hektár. A víz hőmérséklete a forrásbarlangban 39,8 Celsius-fok, nyáron 34-36 Celsius-fok, de télen sem süllyed 26-29 Celsius-fok alá.

Óriásnak számító, akár 30 centiméter átmérőjű mészváz is látható Templom-hegy mészköveiben.

Az ország egyik legszebb szabadtéri múzeuma, amely 200 millió évvel ezelőtti geológiai rétegeket, a korabeli tengeri és szárazföldi élet elmeszesedett vagy megkövült maradványait mutatja be.

A földtörténeti negyedkor időszakában a vulkáni működés hatására meszes, kovasavas iszapok csapódtak ki, amelyek fokozatosan kőzetté szilárdultak, így alakult ki a Gejzírmező mintegy 200 kúpja.

A Káli-medence közös kincse, a Kőtenger talán itt a legszebb. Itt láthatjuk a leglátványosabb sziklaformákat, a kő mélyedéseiben megtelepedő növények, virágok ritka, csodálatos együttesét.

A Mátra felé eső lejtőn mintegy hektárnyi területen látható a sok millió éves riolit-tufa erózió. Ez a képződmény fehér, növénytelen talajával, tekervényes gyűrődéseivel holdbéli tájhoz hasonlít.