
Ez egy nagyobb méretű, a XIX. század végén épített, két harangot tartó harangláb.

A református templom mellett északra álló fa harangtorony a XVIII. században épült.

A felújított fa harangláb a népi építészeti stílus szép képviselője. A benne lévő harangnak a hangja kíséri utolsó útjukra a település elhunytjait.

Műemléki oltalom alatt áll az 1800-as években emelt népies harangláb: ez csak egy villaszerűen elágazó tölgygerendára erősített kis lélekharang. A haranglábat Lajgut András egykori szuha-hutai bíró állíttatta 1868-ban. A tölgyfagerendát 1907-ben és 1982-ben, azonos méretben és formában megújították. A harangláb csúcsán fakeresztben végződő, kúpos zsindelytető látható. A gerendára 1907-et, a...

Az 1837-ben épült egyemeletes, klasszicista harangtorony homlokzatán napóra van. Itt volt eredetileg az Adam Wielant által 1766-ban öntött harang, melyet 1927-ben vittek át a felsősápi toronyba.

A harangtornyot akkor emelték, amikor még nem volt római katolikus templom a község belterületén, csak az Illésmajorban.

A református hívek által épített harangláb több mint százéves.

A késő reneszánsz fa harangtorony méretével és korával is kitűnik: a közel 30 méter magas, tölgyfa gerendákból ácsolt torony a mai Magyarország legnagyobb méretű fa haranglába, 1640 körül készült.

A somoskői vár aljában áll az évtizedekig használt, de sokáig némaságra kárhoztatott harangláb, melyet nemrégiben restauráltak.

A hajdani, középkori vár bástyájából alakították át a XV-XVI. században a négyzet alaprajzú református harangtornyot. Galériás fa felső része a XVIII. század végén, 1786-ban készült. A ma mellette álló templom 1897-ben épült.