
A Horváth-ház a Dunántúl legjelentősebb copfstílusú alkotása, építése 1798-ban fejeződött be.

A Sgraffitós-ház Kőszeg egyik legszebb épülete. A reneszánsz eredetű ház homlokzatát 1560 körül alakították ki mai formájára. Sgraffitodíszítése is ekkor, illetve 1668-ban készült.

A népies stílust követő volt vízimalom és molnárház maradványai az egykor virágzó malomkultúrára hívják fel a figyelmet.

Az úgynevezett Tábornok-ház barokk épületét 1756-1758 között emelte Pichler György.

A romantikus stílusú, tornyos épület az országút mentén áll. Itt tartózkodott nyaranként - 1919-től 1949-ig - Sebestyén Gyula, a Nemzeti Múzeum igazgatója, a rovásírás megfejtője.

Az egykori polgárváros modern részét elsősorban a - sokat dicsért és kritizált - Y alakú házak képviselik.

Az itteni építési szokásokat tükrözik a XIX-XX. század fordulójáról fennmaradt népi lakóházak.

Az egykori molnárház ma vadászház. Fekete István Hajnal Badányban című kisregényéből is ismert a régi molnárház.

Ebben a villában töltötte - 1903-ban - élete utolsó nyarát legnagyobb romantikus írónk, Jókai Mór.

A Fő utcával párhuzamos utcák számos igényes barokk, klasszicista polgárházat, illetve parasztházat rejtenek. Különösen érdemes a Virágvölgy, illetve a Jókai utcában sétálni.